Mosonyi György versei





Achtung!





Létetek most azon állhat,

Az EU, több számlát vállalhat.

- Bár ki van téve egy tábla:

Ígéretre meg se szállhatsz! -

Szélhámosok kíméljenek!

Nem elég az ígéreted.

Hazug vagy. Választást nyertél?

Nálunk mindent elvesztettél!

A magyart be lehet csapni;

Itt ezt nem tudod eladni!

Itt már senki el se hiszi,

Pazarlást a köz fizeti.

Csalárd ügyben add föl harcod!

Csinálj egy gyors hátraarcot!





Mosonyi György




Adófizetők pénze Ha zsákmány-szerző vagy, ne törődj vele, Mit szól az erkölcsöd! De ingyen pénz, sohse! Nem kaphatja más, csak elgyötört szegény, Ingyen pénz nem lehet, csak indokolt segély! Aki magyarázza, gyanús legyen, nagyon, nagyon. Elöl, segélyt kaparhat, hátul, ott a vagyon. Az adófizető fárad és dolgozik, Tisztesebb eredményekről, szépeket álmodik, De, ha jő a hajnal, felriad és retteg, Alig csurran-csöppen, fizetnie meg kell! Ha ingyen pénzt kapsz, adóját elszeded, Nem törődve azzal, mi szárad lelkeden. Ingyen pénz nem lehet sohase a cél, Nem kaphatja más, csak elgyötört, szegény. Visszafizetés: Kötelező legyen! Ez is később segít az adózó népeken. Ha a befektető okosan teszi, Néhány év múltán - visszafizeti. Ingyen pénz tehát, sohse legyen a cél! Nem kaphatja csak az, kinek kell a segély! Mosonyi György
Adria - Demszki - média Bámulok lesújtva, újra, meg újra, Házakat rombolnak az Adrián! A luxust sújtja, újra, meg újra! Hol van a pénzed Pajtikám!? A média zokog, a Külügy kopog, De meg nem hallják a szavát; Nem lelik a luxus igazát. Itthon még fel se mérték, Milyen a kárérték az árvíz után, Hány szegényre, a szegény fejére Dőlhet a ház! A médiában, az Adria miatt a sopánkodás! A közbenső csendbe, rádió reccsen. President szerint, 500 milliárd Kell egészségügyre, mert ezen ügynek Meg kell csinálni végleg reformját! Semmi joga még pénzről beszélni Az adó-pénzről. Jelölt President. Bár ezen ügynek, sok vörös bika Szavakban már sokszor nekiment. Józan-észnek kell itt, józan tervezése Nem a nép pénzének gyors eltüntetése. El kell számolni a 4 esztendővel, A privatizálással mi ment veszendőbe? Mekkora lehet még a budapesti dugó, Hogy ebben meginogjon a koalíció? Demszkinél nincs jobb? Akárki jobb lehet, Ki nem csinál minden utcában hegyet! Margit-hídi villamos, a Petőfi hídig ér, Ne álljatok ki, Adriás - Demszkiért! Ha nem ül meg soha 1-1 javaslatunk, Az utcára megyünk! Mert most is ott vagyunk! Mosonyi György
Ady Endre Politikai óriás marad; Forradalmisága szívéből Fakad. Ezzel is belopta szívünkbe Magát. Máig is szolgálja A Magyar Hazát. Élő sziklaszirt, ki az Egekbe néz. Ő mondta ki versben: Kell mohácsi vész! Ő mondta ki, hogy: "Nem akarózott, hát nem akarózott. Gyerünk pajtásom, a strázsa már szólott." Sziporka az éjben, Mag a televényben, Kiből gyönyörű Kalásztenger lehet, Ha Reá hallgattok Magyar Emberek! Kínoktól jajgat A pénztelen. A Pénz - Nagyúr, mindig is Embertelen! - '48. művészi képi folytatója, A Kárpáti folyókkal Együtt harsogója; Bitangok, Isteni Igaz Ostorozója! "Grófi szérűn" zokog A paraszt-szegénnyel, Háborúk ellen, egy Ő A békével. Békétlen, de békél, Az ember Istenével. Egy a Népünkkel, A Magyar Népével. Lángoszlop! Jelzőfény! Millió fényévben! Sötét éjszakában, Ebben a Hazában! Mosonyi György
Ady Endrének Ez, még a "Grófi szérű" Lángokban pusztul Napi kenyerünk. Zokog a koldus-sereg A pénz-nagyúrral, Öldöklő a HARC. Jakobinus fej Hull a vérmezőkön. "Hadak útján" Sejlik egy jövő. Nem maradhat Büntetlen A bűnöző! Magyar jogok, javak Sorra elenyésznek. Ennyi ÁRULÓJA Sohse volt a népnek! "Krisztus-kereszt" előtt, Az erdőszélen, Megemelem a kalapom Mélyen. És mégis, már, más Ez az Ország!!! Hittől pirosak vonuló ORCÁK! Látóhatáron - NEMZETÜNK! Mosonyi György
Afganisztáni Hősi Halottunk Habár más földrészen lakunk, Ázsiában is van Hősi Halottunk. A Szövetség se a mienk; Nem is járunk Észak-atlanti vízen. Megint az fog jobban járni, aki ebből hamarabb tud kiszállni! Itthon nagy rangok élnek rakáson, nagyon-nagy túlsúly a pénztárcákon. Pazarló Állam. "Fegyveres sereg" és milliónyian szegény emberek. Mint Afganisztánban. Mint a "fejlődő" Világban. A Magyar Hős, ott is "csak" áldozat, szinte sohase látott Afgánokat. Kőrösi Csoma is arra halt valahol. A Magyar, midenért meglakol. Trianon szörnye, csak egy. November 4-vel szinte egyre megy. - Ha bomba tépi a Nép szívét, üzen a szerte-fröccsenő vér. Köszönd meg a politikának, az eltitkolt mai gulágnak! A dollár, a dollár, a gazdaság új és új áldozatra vár! Itt zokog Család és sokaság; távolban halt egy Katonánk. Ha lenne munka és tisztesség, nem folyna ártatlan' oly sok vér! Nem lehet független az ország, hol parancs dönt, nem a lakosság! Hegyünkről, ha ily' radar "lenéz", amerre löknek, arra mész! Megint zokognak emberek! Most is elment egy Hős Gyerek! Pöffeszkedők küldték ki Őt; Ránk is terítnek szemfedőt. E "hadsereg" nem volt bevetésen, de ott volt száz kitüntetésen. A "nagy a jólét" érdekében, nagy pénz, -nyugdíj, nagy érdemérem! Bocsáss meg nékünk Hős Fiunk! Akarunk! Meg is újulunk! Nem engedünk korrupciót... új - és új harácsolót. Nem lehet lent halotti csönd; Hazugság, harács odafönt! Sötét felhők mögött a Nap. De eljő, eljő a virradat! Nyugodj békében Hős Fiunk! A tisztesség felé visz utunk. Itt fogunk mindent megtenni érte, hogy egyik ember, a másikat megvédje!!! Mosonyi György
Ahogyan szerettem Nem voltam soha nagy-legény, Erős ember se lettem én. Nem észbontóan nagyszerű, Csak gyenge és középszerű. De égve, szerelmi lázban, Kivirultam, sziporkáztam. Szépen szálltam a test-egébe, Szerelmemet tündérnek értve. S előtte izgultam, vágyban, - Mint ha vizsgák előtt álltam. - Egyik legszebb felvételi. Hozzájuthat? Elérheti? Ez a kérdések kérdése, Agy, szív tudata, érzése. Sokszor hiába is égtem, A többjéhez, el se értem. Lassan azért megnyugodtam, Mert néhányszor boldog voltam. És ahogyan én szerettem, Ahogy a nőt megszereztem, Mindig szép volt. Lágy, piros szél, Ahogy hajnalt üzen, zenél. Dédelgetve szóval, kézzel, Béklyózva, bőr érintéssel, S ha nem volt elég szép szavam, Máris kutatott az agyam, Versemet súgva, lihegve, Szólt tán, Vörösmarty, Poe, Heine; - Egy csillag ekkor rám figyelt, S egy angyalnak elizent, Aki nem sokáig késett, Szavaimból kőbe vésett. Nem tartotta meg kezében, Letette az Isten elébe. Az Isten szólt: De szép-e szó. Lehet, hogy költő - és bohó. De aki ilyen szépen szeret, Kis boldogságra szert tehet. Nem volt fukar, hogy kimérte, Boldogságot adott érte. S úgy akartam boldog lenni: Páromat boldoggá tenni. Akartam jó érzést kapni, De még-jobban: többet adni. Ha már szálltam fel az égbe, S jött velem remegve, égve. Akkor voltam boldog nagyon, Versben ezt el se mondhatom. Mert nincs, nem lesz mindenre szó, De szeretni, szeretni jó. Mosonyi György
Ajánlás kérés Shakespeare nyelvén Cégem, mindenkihez szól: Kivontad családod A váratlan alól ?! Pénzvilágban Cégem roppant hatalom, Én, csak kötök, költök, ha van rá alkalom. Én csak levél vagyok, Cégem a szál - erdő. Tanít, mögöttem áll, Ő a bölcs erő. Cégem nem annyira lírikus, mint én, Nem a vers itt a legfőbb követelmény. Új és új szerződés, befektetés. Évfordulókon, komoly emelkedés. Míg ezt hozom, addig írhatok sok újat, Ha nem - megkaphatom az útilapúmat. Tehát, ha kérnétek, még sok verset tőlem, Küldjetek Ajánlást, új címeket bőven. Akikkel újat, újat köthetek, Cégemnél akkor még sok szépet költhetek. Az emlékezet majd talán így beszél: Ahol a Duna zúg, tahisi szél zenél, Élt egy ifjú szívű, hajlott hátú legény, Ki munkáját, párját, holtáig szerette, Ami rajta múlott, lelkével is tette. Hazájáért égett! Aradot könnyezte, Jó szándékát a Jó Isten is felfedte. Szép szóval, békével meg is jutalmazta, Szerény, szép életét okáig meghagyta... Tahi, 1998. 10. 06. Mosonyi György
Ajánlom magam! -a Boldogságvadász- Tikkadt kiadók kosarából Előkerültek verseim. Csengő, bongó, olykor azonban, Didergő, fázós lett a rím. Ne keseregj ezen nagyon. Gondolatokra rátalálsz. Benne a föld, az ég, az ember, A Boldogságvadász... Mosonyi György
Akadémiai vidám köszöntő! Nem tudom, volt e már egyszer-egyszer, hogy itt kandidált csőszerelő-fegyvermester. Ki éltében folyvást ezt csinálta, ezt a tudományát jól kikandikálta. Humor nélkül mit sem ér e rövid élet, Zolikám! Vidám hangon köszöntelek Téged! Ezt is nagy tisztelettel, szeretettel, Szemes haver! Csőszerelő-fegyvermester! Vízöntő, sőt! ürgeöntő, ilyen dirr-durr e köszöntő! Amint hallik, nem mollban, de durrban írtam, jó vadászpuskád hangját is idebírtam. Tudjuk, nagyon igyekeztél Kandidálni, azt is tudjuk, hová szeretsz kandikálni! Ahová mi is szeretünk, miből sohse lesz elegünk. Leljed bennük továbbra is örömed, kívánunk mi minden, sok-sok örömet. Ne gondold, hogy tudásodat vitatom; humorral el-exponálva, jobban előhivatom. Tudós se ér semmit, ha nincs nevetés, élet legyen, vidámság és szeretés! Fegyvermester könyve pedig meg van írva, sajátját, azt minden Mester másra bízza. Fiatal, vagy nem kell még gondozó, fegyvertárs kell és jó fegyverhordozó, aki mellett tudásod is ápolod, ernyőt tart, ha az eresz Rádcsorog. Napernyőt, ha nap tüze süt fejedre, ezért is lesz szükséged a Nejedre! Ez a dolgok omegája - alfája, Nála van a tudás érett almája! Szívből köszöntlek mégegyszer Titeket, köszöntelek és most már eltipegek! Mosonyi György
Akárhogy is... Jó, hogy maradhattak a Kossuth téri tüntetők. Nemcsak az árulók zászlaja lengett; Aléltan, de élt, lélegzett a Nemzet. Beszorítva, elnémítva, Bombátlanítva, De állt a helyén. Maradt a talpalatnyi föld, az Ország közepén! Sajnos, a Szentkoronát is ide citálták, Pedig nemcsak a miénk; ez a Kárpát! Mások is élnek, régóta itt, Meg kell tisztelnünk Híveit! Ebben a kicsinyített Hazában Hazugok ellen kell lépni; bátran! A "baloldal" megint átalakul! A maffia nyomul, nyomul! Kokárdákat, gátakat emeltek, Ne hallják, ne lássák a Nemzetet! Szervezett; célzott osztogatás! Általános adó. Fosztogatás. A gazdag, az adót, alig érzi, Kerüli, álnok módon kivédi! A szegényeket sújtja, kivégzi! Ha miniszterelnök, ha pártja hazudó, Ne lehessen jogos, semmiféle adó! Amit az a párt, törvénynek nevez, Míg hazug irányít, addig nem kötelez! A hazug végül oda vezet, Háborúba! Hullnak az emberek. Én se leszek. Te se leszel! Ha hiszel, akkor is vétkezel! Ez is elmúlhat. Felhők szállnak, mennek. Szélvészek csitulnak; újak kerekednek. Szerelmek elmúlnak, új szerelmek gyúlnak. Emberek elmúlnak, jönnek majd az újak. Fohászkodunk Uram! Segítsd meg a Hazát! Hadd vívjuk ki népünk, Nemzetünk igazát! Mosonyi György
Aki dalol Aki dalol, húr van a lelkében. Aki dalol, hárfa a szívében. Aki dalol, van mondani valója, Ha senki se érti, tán nem Ő tehet róla... Mosonyi György
Aki jő' utánad... Tudjuk: Születtünk, Élünk, halunk. Mindnyájan Halandók vagyunk. De egyszer élünk És szép a lét. Csak kóstolgatjuk Ízét... A Föld halandó embere, Sohse fog betelni vele! Bár gondolunk a Mulandóra, Mindig is gyász lesz Az, az óra... Az élet, Ezer pompában ég, És annyi változat - A vég! - Tán könnyű szél Hord pille port, Amely szörnyű Halált hord. Bár erős vagy, Nagyon élnél; Hegyekkel is Szembe néznél! - Talán burjánzik Sok sejted, Szétterjedhet Rejtve benned... Ezer polip kar, Ha láthatod; Már késő. Le nem vághatod. Gondolj hát, Távoli jövőre, Talán messzi, Sok esztendőre. Tán a követő Pillanatra. Mikor? Senki se tudhatja. Vagyonod van, Bankbetéted? - Többet vár el Tőled az élet! A gondoskodás, Jóval több ennél! Talán több, nagyobb Mindennél. A szeretet, ha Lelkeden áthat, Ki jő' utánad; Csak megáldhat! Mosonyi György
Aki magyar! Ez itt egy új Magyarország. Elégedetlen. Piros az orcánk. Megverettünk; mindig, mindenütt. Szétverték Nemzeti Ünnepünk. Egyenruhások; fekete éjben; A Fővárosban. Égető lámpafényben. Kínok között hal a betegünk. Csak hazug vezető jár nekünk!? Őrült adósság. Szegényedés. Pazarlás. Félrevezetés. Mocskolódás, ha más a vélemény. Nyomor városok. Sír a vidék. Jaj szókat hord a szél. Csak az Isten ítél!? Tüzek. Árvizek. Aszály. Kifosztva állunk itt ma már! Várjuk, hogy felzeng az induló. Fellobog tízezer lobogó! Piros, fehér, zöld az alap. A Csíkos is velünk halad! Nagygyűlést! Utcára fel! Tán a világ is ide figyel!? Segít, ha a tömeg beszél. Indulónk, hordja a szél! Nem parlamenti szócsatát! Rád teszik a hazugok sarát! Viszont-válasz, elsöpörve! Törvényjavaslat, megőrölve! Mindent mi sem tűrhetünk! Mutassuk: Él a Nemzetünk! Lélekben velünk halad! Magyar marad! Magyar marad! Nem lehet folyton Arad! Nem lehet folyton Trianon Kívül, belül a határokon! Ha sehol a világon! Csak Magyarországon! Akkor se! Sohase! A tömeghazugságot! Ha zászlónk, tisztán fellobog, Nem tűrünk erőszakot! Nagygyűlést követelünk! Aki magyar, jöjjön velünk! Mutassunk új és új erőt! Új kelő Napot! Új felkelőt! Ha továbbra is engedünk, Hazudnak. Kilopják a szemünk! A zsebük, folyton megtelik! Az életünket is elveszik! A magyar, élni akar! Velünk jön! Velünk halad! Mosonyi György
Aki nem jön Aki nem jön énvelem, Menjen más után. Csak aki igazán szeret, Szeret igazán. Ha utánad nem megyek, Megyek más után. Ha nincs aki szeressen, Az vergődés csupán. A szeretet az élet, Csúcs a szerelem. Szeretem a csúcsokat, Így élem életem! Ha tudsz élni nélkülem, Minden jót Neked, Boldogságban éljed le Édes életed. Énmiattam sohase Áll meg a Világ, De talán még nékem is Nyílik kis virág! Mosonyi György
Akik tartották lelkemet A föld tartotta bennem a lelket, Muzsika adott szárnyakat. Ha bajban voltam, gyötört a gond És minden rossz egyből rám szakadt. Liszt. Beethoven. Miért soroljam. Csajkovszkij, Dvorzsák, s annyi más; Verdi, Gershwin. Még egyszer Verdi! Halk bújával, Johannes Brahms. De igaza van Babits Mihálynak. Íly örömmel csak az rezonál, Kinél megvan az ott; belül! Hát boldogan reátalál. Csiszold hát, ápold lelkedet. Legyen fogékony szépre, jóra. Akkor örömöd megtalálod, Szépen telik perc, az óra. A föld, a zene és Te Édes, Együtt a végtelen egek, Mind arra van, hogy már örökre Boldog és boldogabb legyek. Mosonyi György
Akiket illet... Az is sok lett volna: Egyszer hazudnia, Gerincet mutatva, gyorsan távoznia. Csakhogy minálunk, az a helyzet. A Támasz minden hazugságot elment. Így jutottunk ide. Fortyogó mocsár éjbe. Erkölcsi feketébe, gazdasági mélybe. Számoljátok: Hány tervet ismertetett. Közben a maffia, a klán terjeszkedett. A titkok titkai is lenn vannak a mélyben. Ti! Akik ilyeneket a helyükön hagytok, Ti! Milyenek vagytok?! Tiétek a hatalom. Ő pattogtat ostort. Nem álltok ellen semmiképp? Busásan eltart a nép? A szegény magyar nép, a szegény Magyar nép. Hogy nem figyelt oda, mennyire is átkos! A homokóra szemje visszafelé szálldos. Kádárékig elér, Rákosit is látod, A terror, erőszak átlép sok határon. Tisztesség kell. Rég mondjuk. Igaz, De ne új hazugságra találhasson utat, Aki kiskapukat keresett és talált, Ne hazug hirdesse emberek igazát! Ma nem kértétek fel hazugságokra Őt, Miért követnétek hazug "Térítőt"?! A "Mindenáron" sokfélét jelent, "Békeidőben", jelszó nem lehet, Egészségügyben azt jelentheti, A beteg nem élhet. Életét vesztheti. Lehet, hogy jobbat, szebbet akartok, De hazugsággal népet nem szolgálhattok!! A gyerek sír. A kórház bezár. Éjfélre jár. Éjfél után új nap kerekedik. Hajléktalan. Kukával ismerkedik. A munkás is az utcán. Kitették, mint egy macskát! Kenyere nincs. Képzetlen. Hogy élhet, mikor kap kenyeret, újra munkát!? Szegény a nép. Épül Kormány Negyed. Csak itt. Csak most. Csak Neked! Nincs már jobb. Nincs már bal. De emberibb még lehet! Ha jobban szolgál Hazát. Embert. Az életet! Ő mondta: Majd hazamennek! Ám év múltán is új csapatok kerekednek! Mert addig nem lesz itt Haza, addig nem mehetünk békén haza, Míg ér valamit itt a Hazug szava! Van elég becsületes emberünk, Miért kellene a hazug nekünk? A becsült életért az utcára megyünk, Méltósággal. Szépen."ahogy a csillag megy az égen" úgy menetelünk! Mosonyi György
Akkor... Az ősidőkben, gyűjtögettünk. De akkor is volt szívünk. Gyerekeknek, betegeknek, Élelmet, akkor is vittünk. A közös érzés, Ősibb volt hát, Mint a Nap-imádatunk. A ráutaltnak, akkor is adtunk, Azóta is, mindig adunk. Ne tagadd meg ma se attól, Ki ellátásra szorul. Legyen fölösleg. Ne legyen gyilok! Ne legyen újabb háború! Akkor, emberibb lesz a lét. Akkor, zsolozsmát hord a szél. Akkor, igazán tavasz a tavasz. Akkor, nem olyan zord a tél! Akkor, az ember, jobb ember lehet. Akkor, kékebb lehet az ég. Akkor, a Föld, a földünk maradhat. Akkor, lelkünkben, új himnusz zenél! Mosonyi György
ALÁZKODÁS Alázkodni, behúzott farokkal. Bármit megtehetsz a magyarokkal. Sűrű nyelvcsapások a fenekeken, Itthon, már semmiben se kételkedem. Kinek jutott '56-os érem?! Most, a Déli krónika - t idézem: W Bush elnök!? Nem is magyarázom! Majd az "illetékes" történész Magyarázzon! Szili Katalin!? Mert '56-ban született?! Anyuka pocijában akkor Még életszerűen intézkedett. Egyébként, bármit magyaráznak, Ellenforradalmi szerepe Volt, az MSZP-előd bagázsnak! Demszki Gábor!? Ki egyszerre bontatott 100 utat; Örvendeztette az autósokat!? Építkezett az Adrián; A Combinókkal is barátkozott!? A lakosoktól, persze, hogy érmet kapott! Alázkodni, behúzott farokkal, Bármit megtehetsz a magyarokkal! Ez mélységben és széltében is Kiterjedt lápvilág! Maffia Szövetség - Nemzet elleni - Párt! Cél: Az egyéni haszon! Haszon a szegényen. Haszon a Magyaron! Alázkodás! Behúzott farokkal! Bármit megtenni a magyarokkal! Mosonyi György
Áldás Áldjon meg az Isten, Mert hiszel! Áldjon, mert Benne élsz. Áldjon, mert Ahogy gondolod, Úgy írsz, úgy beszélsz! Szent Atyánk! Késve, ezen két verssel köszönöm meg az enyémnél kedvesebb soraikat. Az Úristen hűséges Képviselőjének küldi levelét: "Egy levél a dzsungel sűrűjéből" Őszinte főhajtással: M o s o n y i G y ö r g y
Áldozat Bárhonnan jött szerzet, Hírnevet NEM-mel szerzett. Magyarokra NEM-et mondott Akik fölött a sorsuk borongott, Mert a történelem, Ezen igaztalan elem Elvitte a Haza határát messze-földre, Talán örökre, talán örökre. Most azt érezheti, Az "otthoni" magyar, talán megveti És Ő már senki, senki-fia, Magyarként talán, meg kell halnia. Persze, hogy kitűzi a feketét, És mindazokkal egyetért, Akik elvetnek minden igazságot, Talán meg is gyűlölik a világot, Mert nem hallja, nem látja igazát, Ki adhat néki új hazát?! Ne búsulj határon túli - Magyar! Többségünk Néked, csak jót akar. Nékem is ma csak -e táj a Hazám, Politikában sivatag. A Takla-Makán! Hazát teremtsünk minden magyarnak, Kik élni, - lélekben - magyarul akarnak. Testvéri ölelés kell. Áldozat. Az IGEN a jövő! Az lesz, az áthozat! Mosonyi György
Ali Baba, meg a 40 rabló Óvatosan tettem el 10ezer Forintot. Feleségemnek jár, havi 24ezer. Ha közbejön bármi, honnan veszünk fel? Omnic, meg Proscar. Ha egyet kihagyok, Nem tudom szabályozni a vízcsapom. Patikáig a buszon, szédelegtem, Bár addigra, minden más gyógyszert bevettem. A patikában már egészen rosszul voltam. Eső jött Délről, valahonnan. 9876Ft a kettő! Ha elvágódok, Szentendréről jöhet majd a mentő?! Ketten szedünk, vagy 15-féle gyógyszert! Ki tud felírni e banda ellen óvszert?! Prosztata. A tiétek, legyen hatszor ekkora! Hazudtatok! Az Ellenzékre, Reátapostatok! Én, 60 éves munkát igazoltam. Visszamenőleg elveszitek! Igazoltan! Sortűz-felelőst, harácsoló bandát, Nem találtok! Évekig, semmit se csináltatok! Nem csalókat, adósokat kerestek. Tömegeket, szegénységbe tereltek! Védekeznék, de öregen, betegen, hogyan??? Rajtunk a szennyes ár, a hazugság-roham!!! A táncos-vigyori, hazug-száj, fülig ér! Lesz gáz! - De mennyiért??? Patikát is tud majd fizetni a szegény? Vagy csak a Mentőktől kaphat elsősegélyt??? Reánk zúdítanak harácsoló terhet! Minket az Úristen, hazugokkal vert meg!!! Mosonyi György
Alig - alig Alig - alig szerettek a nők, és öregszem. Fogynak az idők. Ahogy, ahogy elszállnak felettem, a nők csodásak, egyre szebbek lesznek, és egyre jobban esik, ha szeretnek. Mosonyi György
Alkotmányosan 2006. július 17. Alkotmányosan is Meghalhatsz népem. Éhen halsz. A jog pedig Éljen! Elszámoltatni nincs jogod! Más adósságait hordozod. Nagy dolgok akkor születtek, Ha bátrak voltak, Akik itt tettek. Ha nem mer a vezető - Véged! Rád jár a rúd Mindenképpen. Csak tűrj, csak tűrj Te vasököl Mindig oda csapsz, Ahova köll. Csodálkozni sincs jogod. Más gazdagodását Hordozod. Alkotmányosan is elhalsz népem Csak eddig tartott Búcsú - beszédem! Mosonyi György
Az "államférfi" A hazudós Gyurcsány Ferenc úgy érzi, hogy ő, "államférfi"!!! Aki saját magát így "becézi", azt kezelni kell!!! Jobb helyeken az utókorra bízzák! A politikus, csak végezze a dolgát! Ne a hazugság jellemezze, éljen, dolgozzon jellemesen! Ezt is megértük! Önmagát újra, soha el nem érhető polcra feltette. Bólogató pártja ezt is bevette!!! Utána most is Orbánról szólt: "Az senki!" pedig csakis gyurcsánynak kell menni! Szavára tojás, fütyülés válaszol: - Gyurcsány TAKARODJ! Gyurcsány TAKARODJ! - Takarékos államot igért, de két kézzel szórja, dobálja a pénzt!!! Már a pazarlásért is LE KELL VÁLTANI!!! Használni nem tud, de nagyon tud ártani!!! A kárt téríttetni, tettest bezárni! Csak azután lehet jobb életet várni! Képvisel festett, hamis világot, Kapitalizmusról, bolsikról is álmot. Nem tudja e kettőt ügyesen ötvözni, a mocsárvilágot jobbá ösztönözni. Neki a vizitdíj Forintja semmiség, fogalma sincs róla, mily' szegény a Nép! Nem érti,, nem látja a "rózsaszín kádból" mi lett, mi maradt ebből az országból. Csak a ripacskodás, terrorista hajlam, retteg a Néptől! nála mindíg baj van!!! Diktálna, döntene, NEM KELL NÉPAKARAT! Semmibe venné a szavazatodat. "Programja" annyira sűrűn változik, nem tudni ébren van, vagy rémeket álmodik!!! Ha az Unió majd egyszer bekeményít, nem terrorban élünk, erkölcs is lesz még itt! Pénzeket lenyúlók a "sunyiba" mennek, így helyükre kerülnek a bolsi "Apró-szentek" Erről álmodhatunk "államférfi" nélkül, akkor jöhet béke a Szentséges Égbül!!! De, ha nem keményít, hanem csak szétesik, mert a belső erők lassacskán szétszedik, akkor is mondhatjuk: ennek így kell lenni. Ahol nincs jog, erkölcs, ott tönkre kell menni! Csak Te ne menj tönkre én tétova Népem! Tegyünk ma is mindent józansággal Érted! Kiáltsuk győztesen fel a magas égre: A tett, az emberség hoz Áldást a Népre!!! Mosonyi György
Az állatok pártján állok... Az állatok pártján állok. Soha, senkire se vadászok. Éjjel, ha hallom a vadlibákat, Lehull lelkemről az ember - lakat, A szabad égben ővélük szállok; Ne bántsátok őket se vadászok! Ha halat látok, visszadobom, Nem volt, nem lesz hálóm, horgom. Csak amikor gyerek voltam, De felnőttként sohase fogtam. Persze megértem, ha evésre kell, Enni pedig kell az egész életen. De passzióból sohase tenném, Inkább a száraz kenyeret enném. A kutyát se szeretem, csak a Sarkon, Húzza az embert árkon - bokron. De a városban, ha embert sétáltat, A piszkot is látom, nem csak hű társat. Más az embert segítő kutya, Kire szükség van, mindenki tudja. Más a támadó vadak kérdése, Ott a védekezés az ember érzése. - De látja a nemes vad vadásza, Milyen az elmúló, múló pillantása?! - Talán sohase nézett a szemébe, Avagy nem akarta, így nem is vette észre. Egy az élet. Elvetted - Örökre. Pedig joga volt még, életre, örömre! - Az állatok pártján állok! Soha, senkire se vadászok. Tőletek is féltem őket! Így féltem Földünket - Jövőnket! Mosonyi György
Álmodni, tenni Álom volt az életem. Gyönyörű szép álom. Páromat is megtaláltam Az álomszép világon. Jóéjszakát emberek. Álmodjatok szépet. Gyűjtsétek be lelketekbe A szép álomképet. Vezesse az utatok Ezen a világon Bármi légyen körültetek - Az emberi álom. Csak a jóról álmodjatok. A szépről, a jóról. Hogy megyünk ki mindahányan A gyötrő bajokból. Ha villámlik, ha mennydörög, Ha gyötrelem feszít szét, Álmainknak szivárványa Is feszíti ívét. Rosszat ne tégy semmiképpen. Szállj, szállj meseszárnyon. Míg az álmunk győzve győz majd Az egész világon. Ne ábránd legyen az álom, De a tett rugója. Ne vakremény, de a munka Koronája, trónja. Megálmodni és megtenni, Ez legyen a tervünk. Elmondhassuk, ha kérdezik: Bátrak voltunk. Mertünk. Álmodni és tenni kell. Átlépni sok göröngyön. Akkor lesz emberi élet, Boldogság -e Földön. Mosonyi György
Álom Álom, csodaszép álom, Hogy még a nyáron Enyém leszel. Álom, szép mese-szárnyon, Boldogan szállok Édes, Veled. Álom, Te vagy a párom, Szeretsz, mint én is, Én Édesem. Álom, meseszép álom, Hogy még a nyáron, Enyém leszel. Mosonyi György
Álom és szavazás Ábrándokban él a népem, Nappal is álmodik. Szorgalmasan munkál, Máskor ábrándozik. Könnyen elringatják Tömeges szónokok Cirkusz felé viszik, Nagy, nagy szónoklatok. Hétköznap keservét El-, elfeledtetik, Elhiszi, ha mondják, Hogy jó lesz majd neki. Könnye, verejtéke Felszáradhat hamar, Nemzeti hívásra, Mert ő, mert ő magyar. Légy éberebb ma népem, Ne álmodozva higgy! Nem cirkusz, de kenyér kell, Erről dönts ma itt! Ígéret, mint a tenger, Mint órjás óceán. A mában, a munkádban Bízzál ma hazám! Munka legyen, béred, Hajlék fejed felett, Egy kissé könnyebb Legyen az életed. Érdekeid védje, Ki ígér hetet-havat, Legyen jobb életed, Legyen jogod, szavad. Így gondold meg népem, Így add bizalmadat, Menj el most szavazni, Gondold meg és szavazz! Mosonyi György
Álságos Advent A Várakozásról, pártkatona szól. A terror-iszapból, a posvány alól. Béküljetek! Béküljetek! Ördög-táborokba betérüljetek! Árok-temetés. Testvériség. Advent. Mondjatok Ámen-t! Mondjatok Ámen-t! Szemeit forgatva imádkozik Káin. Menekülve futnak Ábel unokái. Vigyázzatok! Vigyázzatok! Új Áldozatokká ne váljatok! Új Áldozatokká ne váljatok! A gonosz, most ájtatos hangon beszél. Igazunkat hordja a szél. Akkor bocsátunk meg, ha félreáll. Hazugból nem lesz igaz ma már, Hazugból nem lesz igaz ma már! A pénz és hatalom trónján feszeng; Nem ülhet örökké a Nemzeten! Még a nyakunkon ül, ül és tapos. A hazug semmittevő, már ájtatos. Ha színészkedik újra és letérdel, Ez se tévesszen meg Téged! A pénznek nincs szaga. Ez a szava. Ha semmi ki nem mondja is, Hazug, nem lehet közember, Miniszterelnök. Mi akkor is kimondjuk, El nem fogadjuk! Ha a Kőtábla a Hitünk, Hazugot nyakunkon nem cipelünk, Nem tűrünk! Sortűz-utódok! Pufajkások! Arctalan, csuklyás, bér-embervadászok! A Káin naponta öleti Ábelt. Akkor lenne itt még szörnyűbb Bábel, Ha összeborulnánk, Gyilkost cirógatnánk, Apánkat felednénk, Testvért, Húgunk! Nem ez az utunk! Nem ez az utunk! Mert verik a magyart itt, rúgják vadul! Az ájtatos, a szemforgató terror az úr! A Kőtáblát itt, semmibe veszik, A hazugot tartják, el nem kergetik! A terrort itt újra joggá emelik! Tervezik: a végén ők ítélkezzenek A jót, a tisztát, pokolra vessenek, Angyali Kar helyett, az ördögök hada Hirdeti: Itt újra győzött az éjszaka! Ha ezt akarod, hát békülj meg vele Soha meg nem békül a Magyar Nemzete! Mi békésen várunk, Kék égből reményt várunk! Igaz magyarokat szívünkből szolgálunk! Mosonyi György
Általános tisztasági fertő! Gondolkodhatom. El is mondhatom. Napjainkon, mik azok a felhők? Az általános tisztasági fertő. Magzattól, az agg-korig. Erkölcstől, a jogokig. A mellékönyvelésben a -tól -ig, Hazugtól, a hazudozókig. Szóvivőtől, a magyarázkodókig. Egészségtől, a Kórház - bezárókig; Lopott sínektől, az elhagyatottságig. Buckás tanya, ahol még villany sincsen. Harácsolók osztoznak a kincsen, Mit dolgozók gyűjtögettek egybe, Hazudozó, mindezt elvehette! Rendszerváltás, rendszerré lehetne. Tüntetésnél, rend; rendőr lehetne! Szegény rendőr, ha "védene, szolgálna", Maradna még, elég sok munkája. A munkanélküliség a legfőbb csapás. Szegénység. Erőszak. Tragikus folytatás. Nekünk nem kell hajlékony táncos! Minden szavával, reánk dob új láncot. Nem engedik, hogy '56. fénye, Itt lángoljon, szívünk rejtekében. A tanultságot, mely elég alacsony, Pénzért mérik, valakik, valahol. Lehet rettegtetni, terrort alkalmazni, Szavazást nyerve is, folyton hazudni. Költekezés. Szerzés. Adósság tömeg. Mindezt, a szegény-tömeg fizeti meg!!! Ha oly nagy a jólét, reform kinek kellett? Dübörgő, dübörgő, jó gazdaság mellett??? Okos Politikus, sok tartozást behajt; A megnyomorítás nem reform; de sarc! A támogatók, agyon - jutalmazva! Adófizető, a pénzét siratja! Néprablás! Bankrablás! Összefüggés látszik. Fekete-gazdaság, főszerepet játszik! Tételes számadást! Hová lett a pénzünk!? Ha név szerint látjuk, akkor megítéljük. De a vezetést, a tisztességre bízni! Régóta nem elég bírálni és szidni! Vakarózz ki Magyar! Ebből a koszból! Senki nem segít ki, ebből a káoszból! Tégy ellenük Magyar! Szavazz, ha élni akarsz! Az urnához, mindig, mindig odamenni! A hazugokat pedig, egyenként letenni! Minden polgári joggal! Le a hazugokkal! Ki rászorulót ellát, Nemzetet nevel, Okos Politikus, a szegénytől, nem vesz el! Okos Politikus, reméljük, hogy eljő! Szűnik az általános, tisztasági fertő! Mosonyi György
Alvajárók Alvajárók vagytok, hát ostor se fáj. Mi az néktek: tempó és gondolat? Ráhúztok rejtjel-kulcsot a versre, Ha nem vág össze, nem gondolkodtok sokat. Itt sánta, ott sok, meg halvány a rím, Több a szótag, amottan kevés, Miért vegyetek újabb gondokat? Simább és könnyebb a semmittevés. Mint rossz MEÓS a silány terméket, Engedtek át könyvtárnyi maszlagot, De verseim, a pókhálón át is, Átvészelik a mát, a holnapot. Ha emberünk majd a szó-ponyván ébredez, Szól: ez igaz, ez szép és, hogy ez lényeges. Kiszűrtetek. Mily igaz -e szó. Versem nem langyos tengerbe való. Nincs kedvem, béklyózó, hosszú szószra, Csak a szépre, rövidre, valósra. Süvöltve vág a lét, az út is változó. Mondja csak miséjét, a tömjénnel áldozó. -Nem rághatom át ezerszer, csak párszor, Hiszen finomítom én mindig, valahányszor Csak hozzájuk érek, De nem végtelen az élet. Vedd, mint cipőt, ruhát, nem örökre szólnak! Lehet pillanat, vagy csak százados jelzése a szónak. Önkritikusan versemről, csak ennyit. De a szócséplők meg, nem is érnek semmit. Nem lehet tőletek semmi mást kirágni, Csak, hogy nagy kár volt, a sok-sok fát kivágni. Dicsérjétek egymást, semmitmondó Bárdok, - Kritikusok, akik áldást adnak rátok. Mosonyi György
Amerika! Amerika, Amerika, Véget ér a hatalmad, Csak azért, mert a népek, Élni - másként akarnak. Amerika, Amerika, Lesz belőled kövület, Mert lassan a dollárodnál Többet ér a böcsület. Hős véred folyt, szent célokért, Megköszönjük Tenéked, Ha most megállsz, nem hiába Ontottad ki a véred. Ha szétnézel, ha meglátod: Milyen is a szegénység, Nem a bankár, a pénz fontos, De az élet, a reménység! Nem kell annyi fegyver néked, Mennyit folyton kínálnak, Élelem kell. Az élet kell, Mindenkinek. A Világnak. Nem kell minden rezdülésre, Már csípőből tüzelni. Békével és rendezéssel Kell a Földnek üzenni. Ne Te legyél a Vad-nyugat, Legyél a Nyugodt Erő, Ki segít, hogy emberibb, Hogy szebb legyen a Jövő! Ha a többség szava döntő, Ez a demokrácia, Ne legyen már olyan nép, Kinek erre kell még várnia. Ne az döntsön, ki, kit szeret, Kinek több a fegyvere, Demokrata legyen a Föld, És Polgár az embere. Ha azt hiszed, amit írtam, Szemen-szedett hazugság: Nézd meg, hogy filmjeitek, Hogy mutatják az USA - t! Több erő van, több pólusban. Összhang legyen közöttük. Akkor dicsér majd a Világ. Amerika! - Köszöntünk! Mosonyi György
Amerika nem válogat Amerika nem válogat kitűz igen nagy célokat. Ők a felfedezők: cél az Orosz gáz- és olajmezők! A NATO, az EU, a kis államok, Amerikával boldogok. Bolsi utód, harácsoló, Amerikának mindenki jó! Amerika nem válogat, toboroz, megvesz sokakat. Nem kell az új energia! Van igen hatékony ARMY-ja! Ott a tengerészgyalogság, bár nagyra nőtt Oroszország. Tán túl mély az Orosz tenger, sok hadsereg ott veszett el! De lopakodó repülőkkel, új, új bázissal, idővel, csiki-csuki kerülőkkel; és aki szovjet jármot nyögött, még ott lehet Bush-ék mögött. Ez a Bush - szabadság nézet, elhozhat egy szörnyű véget! Alaszkát, még olcsón kapták, mikor voltak Cáratyuskák. Mára már más idők járnak, értéke lett Oroszországnak! Ma szerezni, csak így lehet, legyőzve végtelen telet! Amerika nem válogat, szít háborút, szít lángokat! Volt így a történelemben. Ne így legyen az új Elnökkel!!! Mosonyi György
Amerikához! Most mutasd meg Amerika Mekkora a hatalmad. Legyőzöl e olyanokat Kik élni másként akarnak. Visszatér e hazájába Koszovó millió fia, Ha visszatér, most puszta földön Meglesz e az otthona?! Semmi mást, csak ennyit kérdek Ha ezeket megteszed, Elismerjük azt, hogy győztél, De sohse bókolunk Neked! Család ez a sokféle ember A Földgolyó világon. Ki győzni tud is, mérlegelje: Győzni, de milyen áron? A lét fontos. Győzelem nincs. Ma már szinte világos. A háborúk elpusztíthatják Ezt az egész világot. Aki elment, megsiratjuk. Életet nem adhatunk. De bombákat és rettegést Akárkitől kaphatunk. Ne követelj csatlósságot Semmi jóra nem vezet. Az üssön, kire a bűnös Először emelt kezet. Ne gondold, hogy oly messziről Itt tarthatod a kezed. Megöregszik az is. Avul Csúcstechnika fegyvered. Itt kell élni. Összeférni. Most lehet. Vagy üt az óra, Ráborulhat mindenkire a Halál örök takarója... Mosonyi György
Amit a köd takar... Ködből jött tankok, köd-emberek Győzték le egykor a Nemzetet. A tankok égtek. Sok lobogó fáklya Mutatta a Magyart, szerte a Világnak. De voltak árulók. Köd-emberek, Kik elárulták a Nemzetet. Jött az önkény. A ködre köd hatolt, A Hősök szívünkben rekedtek valahol. Köd-utód gyúrta a köd új fátyolát, Fosztogatták a Szent Magyar Hazát. Azt is megtehették a KÖD-EMBEREK, Hogy határon túlra NEMMEL feleljenek! -Most újra választhat. Fordít, ha akar; Modernebb útra léphet a Magyar! Ha most a ködöt FÉNYRE váltja át, Építhet újra, új Magyar Hazát. Ha veszít: Maradnak a ködből jött erők, Ha most le nem győzöd, - veszhet a Jövőd! Ősi polip-csápok a máig érnek el, Most még eltakarja a régi ködlepel! Ne légy türelmes! Ne tűrd a rosszat el! Népünk jobb jelent, jobb jövőt érdemel. Mit érdemel? Magad mutathatod! Menj! Szavazz! Néped szolgálhatod! Nem volt rendszerváltás?! A politikus csaló?! Aki nem is szavaz, hát az mire való?! Szavazz hát! Hittel! Legyen akaratod! A változásra add a szavazatod! Ha változás lesz - tisztul, mit köd takar, Tisztább lesz az élet. Tisztább lesz és Magyar! Mosonyi György
Amit gondolok Amit gondolok, Dallá válik. Versike lesz Belőle hazáig. Néhányszor Át-, átcsiszolom, Ha kész van, Tinéktek átadom. Többjében, Örömöm lelem, Ha igaz, ha álom, Ha szerelem. Mosonyi György
Angolok 2005. augusztus 06. Indiában, a földre kakálnak. Él ott, milliárdnyi ember. De atombomba, az van. Tele, ember-szeretettel. Szidtam, az Angol-szászokat, Hogy uralkodtak Indián, De Kamcsatkánál megmutatták, Segítnek, Orosz hon 7 fián. Igaz, hogy van atombombájuk, Ezt meg-nem bocsátom soha, De olyan, olyan a technikájuk, Hogy él, él Oroszhon 7 fia. Mosonyi György
Az Anya A férfi halandó, ha szónok, ha hallgat. Az Életet hordozó Nő, soha meg nem halhat! Mosonyi György
Anyám örök Anyámra nincsen semmi rím, Semmi szabály, de végtelen, Mint könnyű szél a réteken. Anyám olykor alázattal Térdelt elébe kis virágnak, Az ég, a föld volt a szerelme. Szerette a természetet, a hajnalt, A fellegeket: inkább a feslő életet. Anyám Krisztus hitében élt, A lét az Ő keresztje volt, Onnan hintette szeretetét. Anyámnak bankbetétje nem volt. Éhezve, fázva, erejét a gyerekekre adta. Anyámnak könnyű álma lesz. Semmije volt, az megmaradt, De fákban, utódok vérében felbuzog. Anyám, ha néha dudorászott, Az ég tárult, a föld virult, Szeme öröme muzsikált. Anyám a könnyű széllel elhágy; Mint annyi színű falevél, És nem hozza vissza senki már! Anyám! Utánad száll dalom! Én már réges-rég nem leszek. Te énekelsz a réteken. És ott leszel a kék egen! Mosonyi György
Apám Lakkcipőben jött apám És kereste a nőket. Vagy csak egyet, az igazit, Hogy leborulhasson előtte. 66 év mögötte volt, Ami kétharmad-század. Ki nem oltotta mégse, Mégse, szívéből a vágyat. És ez még a kisebbik rossz, Amit eddig írtam. Mikor Ő elhagyott minket, Hatod-magammal sírtam. Gyerek voltam, hat hangon Szólt kis orgonasípunk. Talán nem is az apánkért, A puszta létünkért sírtunk. Kik meghaltak, azóta jöttek Apámtól helyükbe - újak. Apám, csak élt, szállt, hogy a szél A levelet szertefújja. Nem élt rosszul, nem volt ügyetlen, De az már nem ment néki, Hogy neveljen, egy-helyt maradjon, Mint, ki családját félti. Óvni gonddal, vigyázva mindazt, Aki véréből nőtt fel. De Ő vénen is lakkcipőben Kereste még a nőket. Mosonyi György
Apám temetésén Piros nadrágosok Ügyeskedését tette szóvá. Észre is vették, hogy Nyugdíjérett... Díszsortűz ropogott, Keblemben tisztelet, Másokban remélem, A szégyen égett... Mosonyi György
Április Tahiban Ó Április! Virágerdő! Zöld keret, fehér sziromfelhő. Milliárd virág. Te elmúló Bársony tavasz! Te télutó! Nyári álom. Te tiszta fény. Bolondozás a Menny ölén. Jeges szél és madársereg. Robbanó, délceg emberek. Kék virágok a völgy ölén. Osztozás a lét örömén. A nyár édes-bús ígérete, Komor felhők a kék egen. Ó Április, te lomha, édes, Friss kesernyés, édességes. Sárga virágon nap ragyog, Kristály-víz patak mosolyog. - Árad a víz, a Menny dörög, Patás, rút ördög sündörög. Bugyog a Föld iszonyú kútja, Szent György a sárkányt keresztül szúrja. Ó Április! Te virágszőnyeg! Soha meg nem válnék tőled! Április, ha megtehetném; Havad, virágod el nem engedném! Mosonyi György
Az Aradi 13 Vértanú Tudja -e minden Magyar, Hogy Aulich Lajos mit akart? Azt akarta, mit Damjanich János, Hogy soha ne jöjjön el "Világos" Mit Nagy-Sándor József is akart! Hogy "Ne bántsd a magyart!" "Ne bántsd a magyart!" Mit gróf Vécsey Károly, hogy Szabadság legyen a Világon! Amiért Török Ignác harcolt, hogy Lerázza a Habsburg sarcot. Lahner György is küzdött bátran, Hogy függetlenség lengjen -e hazában. Knézich Károly hősi énje, Nem szállt feledhetően az Égre. Nem feledünk és esküszünk! Mindőtökhöz hűek leszünk! Pöltenberg Ernő is meghalt értünk, Minden Tábornok a mi Vérünk. Gróf Leiningen-Westerburg Károly Sem mondta: kár volt, De sújtsa átok, Ki gyalázatot vitt reánk,- Reátok! Kiss Ernő nagy volt a hazáért, Mindőnkért, a múltért, a máért. Schweidel József is hőssé lett, Magyarok! Hogyan feledhetnének? Dessewffy Arisztid emléke is áll, Amíg magyarok bírnak magyar hazát. Lázár Vilmos is hősünk marad, Ha kap szobrot, avagy nem kap Arad! És nem felejtünk senki mást, Ki szolgálta, védte -e hazát. Aki érettünk hős vérét adta. Nézzünk Aradra! Nézzünk Aradra! Mosonyi György
Aradról Meddig állhatnak bosszút a Magyaron? Aki élni akart. Szabadon! Ez él szívünkben, ez áll Aradon. Ne bántsd a Magyart! Magyar! Te pedig védd Magad! Ne legyen boldog, aki elnyom Téged. Kizsákmányol, háborúba visz. A hunyászkodásnak tragikus a vége. Ma nincs más fegyvered, Csak a szavazás. Szavazz hiteddel. Ne légy közönyös! Semmi baj Tenéked, ne legyen örökös! Aulich Lajos Damjanich János Nagy-Sándor József Gróf Vécsey Károly Török Ignác Lahner György Knézich Károly Pöltenberg Ernő Gróf Lieningen-Westerburg Károly Kiss Ernő Schweidel József Dessewffy Arisztid Lázár Vilmos Emléketek örökkön él Hisszük, míg él Magyar -e földeken, Nem folyt hiába véretek. Lassan felépül mindőnk szívében Örökké élő emléketek! E- fény mindőnket jobbá tesz és A Világ is jobbá lesz! Mosonyi György
Arany János Ha verseit olvasom, Magamat törpének érzem. Enyém a botladozó rím, Övé, a megillető érdem. Mosonyi György
Az Arany Középút Az egyet nem értés - régi magyar átok - évszázadok óta mindig ez ült rátok. Két ember itt mindig tízfélét akart, és eljött folyton az új és új kudarc. Azt kellene a korból hallani: Magyarországon Középre tartani. Nem pénzért, sohase önös érdekből, De az - Arany Középút - évezredes elvből. Nem váltógazdaság, igen és nem okból, Ennyit megtanultunk elmúlt századoktól. A - Több szem, többet lát - nem csak jobbra, balra, Hanem középre is, ha a választó akarja, De, ha már egy csapatban bent vagyunk, Ne árnyalatban gondoljon az agyunk, De az elszántságban, abban, ami a Fő; összetartani! Egységben az ERŐ! Ami gyász reájött -e szegény hazára, A széthúzásunknak volt egyenes átka. Soroljam Mohácsot, Rákóczyt, Kossuthot, Trianont, hol népünk mégis elbuktatott?! Mindenütt jelen volt a széthúzás ténye, Ezért haloványult el reményünk fénye. Harcolj hát magyar! Mondom újra, újra! Középre tarts magyar, Arany Középútra! Mosonyi György
Aranymosó Aranymosó vagyok, Fél lábbal Vízben élek... Szemcséket mosok, Mindig remélve: Elém - kerül, Egy nagy - darab, Nagy rög; Nagy, arany falat... Ragyog, felragyog Az én napom, Ám ezért dolgozni Kell nagyon! Aranymosó vagyok, Vízparton élek. Sebes az ár... Az ártól, nem félek! Az rakja le Szelíden aranyom, Hogy felragyoghasson Az én napom, Az én napom! Mosonyi György
ÁROK ÁSÓK Negyedikén jöttek, árok-ásó gépek, Vérrel ástak árkot. Vérrel. Magyar vérrel. Aki be akarja -ez árkot temetni, Követeli tőlünk, hogy: mindezt feledni! De a hatalomból Ők ki nem vonulnak. Itt voltak Ők - tegnap, maradnának - holnap! Ők és utódaik tapsolnak a tanknak, Halált, üldöztetést nyújtván a magyarnak. Az ÖTVEHATOSOK életüket adták. Követőik tudják, - mi is a SZABADSÁG! NEM EZ a szabadság! Mert itt az a lényeg: A lényeg nem változott: gazdagok - szegények. Nemzetközivé lett, nagy-részben a Világ. Nincs munka, így hát, már nincs is proletár. Az árokásó egy-párt, új árkot teremtett. Magyar testvérekre, új NEMMEL legyintett! Nem a kérdés a lényeg! A szívetek MÁSÉ, A népvagyonból jövő - új harácsolásé! Mit lehet szerezni. TŰZHÖZ közel lenni! Nem törődni azzal, - a szegény mit fog enni. Égnek -e villanyok távoli tanyákon, Hajléktalan hogy él, fagyos éjszakákon. A Cigányság sorsa hogyan alakult? Jobb lett, vagy rosszabb helyzetbe szorult?! Nem lehet nem tenni ez ügyben ma már! Munka kell! Egy sors! Magyar a Cigány! Ha volt rendszerváltás, ez rajta nagy folt! Munkanélküliség itt korábban nem volt! Igaz; Volt a múltban más, kegyetlen átok, Egy-párt emberei. Munkásőr apátok. A munkást így védte. Már nem látszik egy se; Pedig esküt tettek a bolsevik szentekre. Idővel elvonultak tankok, ásó-gépek, Megkönnyebbülhettek a szenvedő Népek. Ötvenhatot el nem felejtjük, De a NEM is felejthetetlen Ahogy nem felejtjük el Mohácsot! Míg él egyetlen MAGYAR EMBER! Nem az árkokat kell temetni, De leváltani, aki ÁTOK! Akkor simulnak a rossz emlékek, Akkor temetődnek be az ÁRKOK! Jöjj Igaz Szabadság! Te szülj nekünk Rendet! Új hittel harcoljon, Az újult Magyar Nemzet! Mosonyi György
Árok-temetés! Ez, egy nagyon szegény Ország. Nem szégyellted, saját orcád. Kinek jól megy, csendesedjen. Ha szegény, ne szegényedjen. Mikor lehet, emelkedjen. Lehet tiszta sok, sok gazdag, Kik dolgoztak, gondolkodtak. A nyerészkedők veszítsenek! Kikről tudják az emberek, Elsőként fizessenek! Hazugot, ne kíméljenek! Itt lehet szó az egységről, Népi, nagy, nagy békességről. Ha nem tesznek ellenünk, Egy árkot itt, betemetünk. '56., nem november 4! Magyar ellen, soha ne tégy! Ha nem tettél ellenünk, Magunk közé felveszünk. Itt is árok-temetés; Tiszta kezek. Ez is kész! Tiszta kezek, tiszta Oltár, Így lesz Új, egységes Ország! Mosonyi György
Az Árpádsávos lobogó Előírnák a FIDESZ - nek, hogy mit tegyen; Hogy hazug hatalmuk, örökös legyen! Ők a hazugék! Őket szolgálja a Nép! Kellenek ehhez szövetségesek. Ők is pókhálót szőnek; Szövevényeket. Terrort szerveznek; Különítményeket. Aki csak nézeget, Nem csinál semmi rosszat, De nem tűnik el hamar, Nem arra; csak áll; A "rendőr" bírságolhat! Lehet, hogy ez, kéthavi "bére" Leszázalékolták. Ennyi és vége! Volt ilyen élménye, néhány éve. Záróvonalon át, "rendőr" jött eléjük. Pénzt követelt Tőlük, De elhajtotta a Férje. Először rendet! Rendőrt kéne csinálni! Ha van rend! Rendőr; akkor bírságolni! Ha elemezted a mostani "törvényt", Láthatod mögötte a múlt évi örvényt! Törvénytelenül jártak el! Az akkori rendőr-terror, törvénytelen! Nem voltam híve A Lovas-tengerésznek. 3millió koldus: A Magyar szegények. A Don-kanyarig jutott Százezer katonánk. Fiatalok, gyermekes Apák! Rövidke időre, Kisebb a csonkaság. Március 19. elfelejtve? Hűbérúr által, Újra megveretve! De Március 15. Békén telhetett. Nem lestek pénzen vett Különítményesek! Ki segít, hogy zászlónkat A Gyurcsány emelje, Segít, hogy Hazánkat leteperje! A nyilasoknak, volt Néhány hete, Míg a vörös hadsereg, El nem bánt vele. Nyilas zászlón mi volt? A nyilas kereszt! Sávos zászló, az Árpád-házra emlékezet! Szegények! Magyarok! Zászlaink alá! A választás most is: Élet, vagy halál! Ha tiszta kéz tartja; Sávos is lehet! Már szolgált. Ma is szolgálhat Nemzetet! Szegények! Magyarok! Zászlaink alá! Békén! Hömpölyögve! Éljen Szent Hazánk! Mosonyi György
Ártatlanok könyörgése Magyarországon még nincs a szívekbe belevésve, URAM! Ne szólíts! Még ne! Még ne! Még ne! Háborúk! Nagy vezérek! Hát - ennyit érek. Testem immár széttördelve. Iszonyú fájdalommal szállok pokolra, vagy a Mennybe. Pedig megéltem volna, csak a hazáért szálltam harcba. Ez a dicsőség másik arca. Baleset. Autó. Vonat. Repülő. GYILOK. Valamennyien ártatlanok. Mártírok. Fulladás. Száz halál. Roncsolás Rettenet! Gondoljátok meg emberek! Az élet egyszer ég. Nem lehet elég hosszú. Szörnyű, ha rövidül. Szörnyű minden bosszú. Ha volt egyszer egészség. Szörnyű a CSONKOLÁS. A csonkított élet, hogy nincs tovább! A Földön nincs még a szívekbe belevésve. Ne szólíts URAM! Még ne! Még ne! Még ne! Tűz. Víz. Földrengés. Járvány. Tömeghalál. - S az élet megy tovább... Alig éltem. PISLÁKOLTAM. Kisfiú, vagy kislány voltam A szülőm belerokkan. A bánat elviszi. Hogy megtörténhetett, soha el nem hiszi. Én voltam a szeme fénye. Rászakad a borzalmak éje. URAM! Ne engedd, hogy ne figyeljünk oda Hogy jóvá ne tehessük. Soha! Soha! Soha! Adjál több figyelmet nekünk! Hogy éljenek tovább. Velünk. Velünk. Velünk! Mosonyi György
Ártatlanok szörnyű halála A világ eljutott arra a pontra, hol túl mély a szegénység és túl nagyra nő a pompa. Ha az élet, már mit se ér, sutba dobhatja életét. Hogy a vak hit odáig ér, hogy bárhogyan is, de folyhat a vér. Ha nem véded meg az embered. mondhatsz terrort, embertelent, az, helyenként már mit se jelent. Mert a világ eljutott arra a pontra, szörnyű mély a szegények sorsa. De a világ sok, sok baját is megoldja; Hiszi, az ártatlan, szörnyű vérrel, tisztább lesz a világ, nagyon sok bűnében. A nyomor egy okának közgazdasági neve: A /nagyon/ nem egyenértékű csere! A túlszaporodás egy másik ok. Tanítsatok, segítsetek hatalmas okosok! Ne folyjék annyi ártatlan vér! Ne háborúkban pusztuljon a Nép!!! Mosonyi György
Átkos módszerek A politikától mit kérjünk számon túl életen, túl a halálon? Politikus! Mit kérjünk tőled? A jelenünket? A jövőnket? A régi módszerek: Sok a beteg, az öreg, ne legyen több gyermek. A szegényeket nyomorítják, a harácsolást meg nem állítják. a fekete tovább dübörög, a nyomor segélyért könyörög. Mit vársz a gazdagtól, ki cserben hagy? Viheti házad, Téged a nyomor, a fagy. Hajléktalan az útszélen. Ha kukázik, nem hal éhen. Elvenni itt mindenki tud! Nem lesz attól politikus! Nem hajtanak be adósságokat, nem vesznek vissza elraboltakat. Ez még a régi-, régi módi, nincs bennetek semmi valódi. Új választás kell nem a régi sarc, új választásért folyik a harc. Libák gágognak szüntelen, hétköznapon és ünnepen. Ilyen embertelen ez a "gárda", ki a jövőt ilyen emberben látja. A harácsolás, a hatalom látható a ravatalon, hol tömjénezik a régimódit és fröcskölik az újat, a valódit, amely terjed és egyre hódít. Az új mögé sorakozzatok öregek, fiatalok, Nemzetben érző magyarok! "Kedves" "program"adó Gordon! Én, mint közgazda mondom: Ha csak ennyit vagy képes tenni, jobb lenne a libákhoz visszamenni, mert ezzel az ország (is) csődbe fog menni! Mosonyi György
Atlantiak Bent vagyunk hát a Szervezetben. Atlanti habok mossák hazánk. Magyar ábrándok: Semlegesség. Tán mindörökre Isten hozzád! Majd újra távolról döntenek. Demokrácia: Egy a kilenchez? A magyar újra átlépi a határt, És fohászkodik a Jóistenhez. Katonasírok tízezer - számra. Az Istent akkor is hívta Ő! De mindig az erő győzedelmes. Nem a fohászé a jövő. Mi valahová mindig beléptünk. Csatlakoztunk újra, meg újra. A semlegesség elavult nékik, A hatalom a toborzót fújta. El se képzelik a lehetetlent. Hogy majd egyszer a Mars ellen szavaznak. Hogy a népnek nem kell a fegyver. A népek rég békét akarnak. Annyit kéne e népért tenni! Munkát, kenyeret adni néki. Hatalom most is megy az útján, Most a trombita hangot érti. Hogyan lehetnénk egyszer polgárok, Ha folyton sarcot vetnek reánk? Hogy ne legyünk újra proletárok, Polgár legyünk és polgár hazánk. Fogjatok össze népek egyszer! Hogy a béke ne legyen álom, Hogy a béke győzedelmeskedjen, Hogy az élet győzzön a halálon! Mosonyi György
Átok Légy özvegy 120 évesen, Ha nem szeretsz Ó Édesem. Mert nem szeretsz. Az legyen legfőbb támaszod, Akié utálatod, Ha nem szeretsz. Ficamodjon kezed, lábad, Hetekig nyomjad az ágyat, Ha mást szeretsz. Csikorogjon a fogsorod, Csóválja fejét az orvosod, Hogy meddig még? Rágós legyen a tejbegríz, Savanyú a gyümölcs, az íz, Ha nem szeretsz. Keresztre húzva csüng a rím, Patakzik róla ősi kín, Mert nem szeretsz. De, ha egyszer csak rám nevetsz Csak egyszer mondod, hogy szeretsz, Semmi ez átok! Akkor ezerszer átkozott, Minden vers, hogyha átkozott, Ó Édesem! Mosonyi György
Atomfegyver? Tisztelem az ifjú csapatot, Ki leszámolna a múlttal, Akik koszorúztak, De a régiekhez visszahúztak. Ám a hirtelen szavak - Mások! A nyugodt embernek ez - Már, sok! Dobbal nem lehet verebet fogni. Nem szabad sokat papolni, szónokolni. És csordogál, tovább folyik a pénz, Ami kényes, - a titok homályába vész. Nem polgár az ember, csak béka, Ha a főnöknek mindig van bizonyítéka. Nem duzzasztunk folyót, - csak fegyvereket. Így is termelhetünk - szegényeket. Ha Parlament üres, miért menjünk szavazni? Bárhogy is lehet rossz törvényt megalkotni. De az, aki ide atomfegyvert enged, Nem szolgálhat polgárt, nem szolgálhat embert. Az ne szónokoljon családvédelemről, Hazáról, gyerekekről, szomszéd-érdekekről. Aki ide atomfegyvert akar, Bárki lehet, bárhol, de nem lehet - magyar! Így is távol esik az Atlanti-szféra, Más vélemény lehet, ha más lesz az ÉRA. A Nyugat - vad lehet, nem is magyar mérték, A keleti ember, nekünk nagy-nagy érték. Minden ember érték, ezért kell a béke, Ez az élet. Ma a földnek legnagyobb értéke. Az atomfegyver pedig, Csak pusztíthat, ölhet, A Földet, az embert, Mindent - eltörölhet! Mosonyi György
Autóban Magányos vagyok, az autómban, ha egyedül utazom. Akkor vagyok boldog, társas, ha fiamat hurcolhatom. Ha ül, szótlan, gyönyörködve, vagy cseveg: de szép a táj, Ha egyedül látom ugyanazt, a magányosság, szinte fáj. Ha nem vihetem a családom, valakit akkor felveszek. Örülök, ha haladni látok valakit. Így könnyebb nekem, Ha van velem valaki, akkor szép az út, a táj. Ha egyedül kell mennem, akkor a magányosság - szinte fáj. Mosonyi György
Automatizmusok?! Kamerák, robotok, automaták, terjedhet az új világ. Bankot rabolnál? Világít a gép! Felismer, regisztrál mindenképp. Kizsákmányolnál? Ott a gép! Mutatja, az a munka mennyit ér! A különbözetet befizetteti, azt néhány rászoruló élvezheti. Döntést hoznál . Embertelent. Ne kísérts itt se lehetetlent! A Bíró már látja célodat, készítteti a "csukló-pántokat". Háború? Ugyan! Régi nóta. Az akarnokok véradója. A Te életed dobnák oda! Ezer évekig csattogott ostora. Költekezne a "nagy fejes", lefogja automata mindenes. Csak annyit, amennyi kell! Közvagyon, nem veszhet el!!! Hazudnál Őszödön, mindenütt? A hazugság azonnal visszaüt! Aki kísért, máris röpül! Nem térhet vissza sohase! Utód se lehet! Nincs mese! "A négy ökrös szekér" elballagott. Az ember sok újat alkotott. A régi galádság elkopott. Ha megalkuvó a Szervezet, Útilaput kap. Elmehet!!! Van elég becsületes ember, ki érti és érzi tiszta szemmel, igazság iránti szerelemmel! Elévülés? Itt nics soha! Ki vétett, elmehet máshova! Mondjuk, például, Csádba! De soha többé a politikába, a gazdaságba! Kamerák, robotok, automaták, elterjedhet ez az új világ. Tükör lesz minden, jó tükör. Az élet megtisztul, felderül. Mosonyi György
Autós dal Az országút az én egyik hazám. Szinte itt születtem én, Hisz oly sokat a volánnál töltöttem, Itt hevített félelem, remény. De azért hazátlan nem vagyok, Nem mindegy, hogy melyik az a táj. Az utakon bármerre is megyek, Szülőföldem, mindig visszavár. De van közös a Bárhol-emberével, És az út, népeket összeköt: Hogy élni szép, hogy küzdelmes a lét, S akarjuk, hogy szebb legyen a Föld. Mindig többet, mindig többet látni, Zord bérceket, arany réteket, Embereket. Hogy is élik másutt, Más tájakon, ezt az életet. Zúg a motor, vigyázom az utat, Vigyázom az embert, életet. Bízom bennük és, hogy mások is Vigyázva számolnak énvelem. Az országút az én egyik hazám. Szinte itt születtem én. Zúg a motor, muzsikál a táj, Az élet a legszebb költemény. Mosonyi György
Autósok! Az ember beül az autóba, Nem tudja, hogy a koporsóba, Nem ebben fogják eltemetni, A halállal itt fog ismerkedni. Ki lesz a hibás, nem tudom, Talán egy porszem az úton. Nincs semmilyen Égi-jel, A halál, mégis oly közel. Nincsen semmi jó tanácsom, Nincsen semmi túl a halálon. Csak itt, - e földön lehet tenni, Hogy ne kelljen olyan hamar temetni. Mosonyi György
Az lesz, amit a Nép ma kér!!! Harcolni kell. Hajdan lovon, íjjal, karddal, ma részvételeddel, szavazatoddal. Ha nem tetszik, amit Veled is tesznek, meg se kérdeznek, kutyába se vesznek, de fűt-fát igérnek szavazáskor; gondolkodj el és legyél bátor! Ha évtizedek alatt meg se tanultad, most gondold át a múltat. Mozdulj! Menj el! Dobd bele! Így alakul sorsod, életed! Ki az, ki nyomta a szöveget, utána Te emeltél süveget! Nem Téged szolgált, csak igért; Fizetsz, nem kaptál munkát, tiszta bért. Munkád egy hajszálon függhet, kidob, ha ez a jó üzlet. Téged sohase szolgált, verő hadakat küld Rád! Bármilyen szín volt többször átmázolva, ne bódíthasson már újabb mámorba. Itt a szegénység, új-, új adó; gazdagnak jobban kibírható. Mi vagyunk többségben, akik dolgoznánk tisztán, békességben, de munkanélküliség van. Nincs kenyér, az adósság, a bűn, az égig ér! Széf kell minden kórházi ágyhoz! Rövidül az utunk a halálhoz. "Ez az egészségügy, rendbe van téve!" Egy képviselő, így ért az egészséghez! Reformokat! Elölről, együtt a Néppel! Ne rombolással, haszonszerzéssel! Szavazz! Harc ez a javából! Így kell küzdenünk istenigazából! Ha így lát az Isten, reánk mosolyog. Így lehetünk még tiszták, boldogok. A kormány elárult, becsapott Téged. Nyúz minket, üldözi az Ellenzéket! A híveit pénzeli, felkarolja; a Nép utolsó fillérét kizsarolja. Adósság, csőd, fekete lében. Gazdaság fuldoklik a mélyben. Reformot nem így kell csinálni! A bűnt, az adóst törvény elé kell citálni! Ne évüljön el a népvagyon "szerzése" a harácsolóknak ne legyen mentsége! Pazarolnak. Százmilliók mennek el reklámra; Kórház, iskola, fizetés meg bezárva! Sínek felszedve, megfullad a falu; omlik a tanyasi ház, ki nálunk a gyaur?! Kubikos voltál; most is az leszel, ha a hazugok ellen nem teszel! Erőket egyesíteni! Nem késlekedni! Ellenállni! Szavazni! Cselekedni! A terror nem évül el. A tettekért, a mulasztásokért, a hazugságokért, feleni kell! Magyarnak itthon nincs joga; veri a hazugok ostora. Akit -úgymond- választottál, kiszolgáltat, Téged nem szolgál. Majd érzünk valamit az igazságból, ha nem hazudnak a rendőrök a bíróságon Az foglalkoztat mindnyájunkat: vissza kell foglalni Országunkat! Meg kell menteni Népünket! Védeni kell életünket! Egy hazug korszak, ha végetér, az lesz, amit a Nép ma kér!!! Mosonyi György
Azonnali választásokat!!! A politikusok hazugok, kik megcsúfolták '48-at, '56-ot. Ne vigyenek Magyar katonát határon túlra, ne engedjünk be idegen erőt újra, meg újra. Amerika jobb arcát mutatta, mikor OBAMÁT Elnökké fogadta. Reméljük, hogy egyetért velünk, mikor óvjuk Népünk, Nemzetünk!? Vérrel, pénzzel takarékoskodnánk, így jutna ki a csődből kis Hazánk! Aki nem azzal kezdi, hogy a Választókat megkérdezi, hanem adósságcsődből, nagyobb csődbe lépne, de titkosít! Ez nem tartozik a Népre, a fizető szegényre! AZONNALI ÚJ VÁLASZTÁSOKAT!!! MEGELÉGELTÜK A HAZUDOZÁSOKAT!!! A hátunk mögötti kavart, NE NÉZZÉTEK HÜLYÉNEK A MAGYART!!! NEM ADUNK HOZZÁJÁRULÁST!!! NEM ENGEDÜNK MEG ÚJABB ÁRULÁST!!! Ki jobban keres, jobban elviseli, a szegényt, öngyilkosságba kergetik! Nem akarunk koldus unokát! Hanem jómódú polgárt, erős Magyar Hazát!!! A fojtó tőkét visszaszorítani! A CSŐDÖT OKOZÓKAT ELTAKARÍTANI! Betömni a pazarló réseket, megvédeni a szegényeket! Néhány százalék, a nagy pénzeknél semmi! Az adósságot, a harácsoltat beszedni!!! Nem évülnek el Gyurcsány "vétkei", csak az összezárók képesek védeni! Nemzetközi ellenőrzést ide!!! Ne tűrjük, hogy mindenünk elvigye!!! Egyébként miért vagyunk tagok?! Ha a szervezetek süketek, vakok?! A rendőrállam nem Szabad Haza!!! Gyurcsány Ferenc az önkény maga!!! Szövege rossz! Érzelme szegény! Sok, sok "terve" üres, mit se ér!!! Miért van mégis ott a pulpituson?! Pénzünkkel a tolvaj miért oson?! Kis Nép vagyunk, több illetne meg annál, ami megítéltetett. De először önmagunkba nézzünk! Honnan e kisebbségünk?! Jól összetartottunk valaha?! Vagy csak az erőnek volt rajtunk hatalma!? Erőkhöz kötődtünk, mint a mágnes! Ha ereje fogyott, a helyzet más lett! Hogyha a külső erő változott, Napunk gyakorta leáldozott. Mégis nagynak kellene lenni; a jót, a rosszal jobban kéne összevetni! Nem mindíg a behódolással, de a nemmel is, az ellentmondással, az ellenállással. Körülöttünk több Nép ügyesebb, elszántabb. Miközülünk sokan elvágytak. Nem volt sok olyan Vezérünk, Ki küzdött, hogy jól éljünk. Tatárok, Törökök, Habsburgok, Németek, Szovjetek! Hol volt a Magyar politika?! A Költőnek kell kérdőn felsorolnia?! Ki ültette tüzes trónra Dózsát!? Ki tette Habsburg fejre a Magyar Koronát?! Ki állott védőn őrt a Nagy Magyar- és a Csonkult ország előtt?! Kik hazudnak évtizedeken át?! Árverezik a Népet, e Szent Hazát!? 2004. december 5! Ki állott a hazug NEM mögött?! Ezt kellene jobban mérlegelni Népem! Hogy a bátor Magyar, jobb jövőbe érjen!!! LEGYEN VÉGRE TISZTESSÉGES ÉLET! ÚJ VÁLASZTÁST! ÚJ PÁRTOT A NÉPNEK!!! Mosonyi György