Mosonyi György versei





Ó Édes Hazám!





Ha, csak egyedül

Gyurcsány van Érted,

Azok ott kétszázan,

Semmit se érnek!



Ha egyedül, csak

Gyurcsány hazudott,

Akik támogatják,

Azok is hazugok!



Ha kizárólag

Gyurcsány hazudott,

Akik elhallgatták,

Azok is hazugok!



Ma is hazudnak,

Mellébeszélnek!

Egyetlen szavukat

El ne higgyétek!



Rágalmazók! Maffiózó - klikk!

Gyurcsány, Kuncze, Dávid Ibolya!

A Nép őket, el nem fogadja

Soha!



Szívből mondom!

Teljes Hitemből!

A hazugokkal,

Ki a közéletből!



Aki a hazuggal

Közösséget vállal,

Az a hazug, csaló

Részére házal!



Ma is hazudnak!

Mellébeszélnek!

Egyetlen szavukat

El ne higgyétek!





Mosonyi György




Ó Istenem! Ó Istenem! Üzend meg nekem, Mitől van a hitetlenségem? Miért nem adtál Igaz-hitet, Közben egy világ hiteget. Ó Istenem, üzend meg nekem, Ugyanígy újra kezdenéd, Az emberért, igaz emberért? Adnál Kék-bolygót, Igaz-földet, Mit majd az ember tönkretesz, Küldenéd újra Gyermeked, Hogy kínban lehelje Lelketek? Hisz' Hárman egyetlenek vagytok. És az Anya, a Pápák, az Angyalok... Azt már bizonyára látod, -Kínhalál volt Gyermeked része, És azóta a Föld jelentős része Javára mi se változott. Amíg a tudás haladt, haladt, Az embertelenség nőtt és megmaradt. Humanisták szerint legfőbb rossz a kín, Azóta is itt hal megint Millió gyermek és öreg, A gazdag zsarol és ő nem érti meg. Mit alkottál Uram; így sikerült. Tudásod ebben, ki se merült. Ha tudsz, segíts az emberen, Hogy jobb legyen, hogy szebb legyen! Mi emberek, gyakran bíráljuk magunk. Követ-e ebben a mi Urunk?! -Mi gyakran vagyunk aljasak, ostobák. Mutass már újabb segítő csodát! Mert az ember sajnos, nem csúcs-kivitel. Meg az állat, az élet, a kék égi lepel. Mi van mögötte, még nem tudja senki. Tán az Univerzum, egy forgó-bolygó; - semmi! Az inkvizíció, máig élő szégyen, Segítő, nagy csodák, csak egy-egy mesében. Ó Uram! Én hinnék, de adjál üzenetet, A jó-emberi élet, Tehozzád elvezet. Üzend meg Ó Urunk, hogy hányan is vagytok, Mert idő multával, nagyon is változtok. Hogy lehet más Isten Kínában, Afrikában, Amerikában, meg a kicsi Európában? Fohászkodom: Hiszek Benned, De valami újat is kell tenned. Nem olyat, hogy elpusztulunk, Azt meg tudjuk tenni magunk. Tőled azt szeretnénk kérni, Hogy emberként tudjunk - élni! Mosonyi György
OBAMA Végre józanabb hangok Amerikából! A szabadság hajdani hazájából. A "D" nap, a Berlini légihíd hősétől. A roppant erőtől, a bőségtől. Nem az Oroszok ellen, éljen a szegény ember! Nem az Orosz gáz - olajmezők, nem a becsapódások helyén nőtt temetők. Egy konyha elég! Csak legyen mit enni!!! Ezért kell békében, de elszántan tenni! Amerika - Amerikáé! Nem a Moszkva-gyűrűk kovácsáé!!! Moszkva olykor már visszalépett. Kell az USA-nak új háborús ígéret?! Dél Amerikával is majdcsak kiegyeztek, ha a Földért, az Életért sokkal többet tesztek. Az óriás erőt a váltásra!!! A békére, az új energiákra!!! Peking az olimpiával meglepett! Senki se emeljen a többségre kezet!!! Így maradhatsz még meg századokon át, így nevelheted fel a béke új Fiát! Így lehet Isten, ÚR a szívekben! Élhetsz gazdagabban, élhetsz tiszteletben!!! Mosonyi György
BARACK OBAMA A Yankee, már nem is kifejezés, szörnyűbbek húzódnak a mélyben; a Világon; a szegények között, az éhenhalt arckifejezésen. A háborús áldozatokon, a Hirosimai árnyék-foltokon; Kabulban, Bagdad tornyain, a háborúk, a pénz áldozatain. OBAMA az utolsó remény. A békés USA-ra, az utolsó esély. Várnak arra az óriás csapatra, amely e gigant' problémát megoldja. Csak a tőke oldhatja meg ezt. Ez lenne egy óriási tett! Levegőhöz juthatna a béke! Az emberiség legősibb reménye. Milliárdok gondja enyhülhetne, az emberiség életet nyerhetne. De sok tőkésnek ez óriási kereszt, mert van egy háborúkba görcsölt szerkezet. Istenünk! Hozd az Elnök diadalát! Elnöki székbe BARACK OBAMÁT! Mosonyi György
Obama felé! Obama se őrzi a "Bölcsek kövét", reménnyel tölti el a Világ szívét. Csak a béke felé lépjen! Ne follyon vér! Mindenki éljen! Nagyok a gondok! Nagyon súlyosak! Az emberek jobban szaporodnak. Békétlenségben élnek és szegények. Mélyül a gazdag-szegény árok. Betegségek, millió átok! Igaz Vezetők! Gondolunk Rátok! Óvni az embert, óvni a Földet, az életet, a levegőt, a vizet, a zöldet. A nagy Vezetők erre képesek, szolgálni az embert, az életet. Új energiákat füstfelhők helyett! Munkát! Kenyeret! Munkát, kenyeret! Óriás teendők, évtizedesek, és tanulatlanok a szegény emberek. Tanítani, tanulni, tanítani! Lakást építeni, segítséget adni! Hadi-termelésről, békére átállni! Nem várni! Nem várni! Nem várni! Nem lehet egy versbe leírni, a szegénységet hogy lehet lebírni, hogy lehet életet, Földet védeni, az emberrel, a Világgal együttérezni. Csak kérni az Istent, hogy adjon tiszta látást, a Vezetőknek és adjon Rájuk Áldást!!! Mosonyi György
OBAMA-hoz! Van 4 éved, milliárdnyi híved szeretve köszöntött Téged. Tudjuk: Nem lehetsz Messiás. Másként alakul a Világ. Tudjuk: Nem fordíthatsz hátat mindennek, ami bűn és bánat. Tudjuk: Léteznek érdekeltek, kik csapdát allíthatnak Neked! Tudjuk: De mégis arra kérünk, úgy tégy, hogy ne vesszen el a reményünk. Hogy lelkünkben Te légy a példa, a Vezérünk. Nem sorolom, hogy mi itt a bánat, hogy mennyire- és mi fáj a Világnak, hisz benne élsz, tanultál sokat, ki nem mondva is megértesz másokat. A háborúk ellen, a szegénység ellen, a világválság ellen, nem győzhet mindíg az uszító, aljas szellem! Csak a szeretet! Hiszünk Teneked! Bízunk Benned! Ha tudnánk hol kell a védelem, velünk maradnál az ÖRÖK ÉLETEN! Ha van a világon szépség, ha jogos még az emberi reménység, ha nem visz el minket zúgó ár, Tegyél! Maradj, mint Reménysugár! Mosonyi György
OFF-SHORE SZIGETEK Bajnai Gordon megátkozlak! Károsultak sorsa érjen el! Hiába nem fog az átok. Ha mégis?! Az egész ország ünnepel! Szakadjon rád a legsötétebb éjfél, a Nap többé ne ragyogjon rád! Tovább fosztogatni készülsz e szerencsétlen kifosztott Hazát! Az elraboltakat kell visszavenni, nem a szegényeket szegényebbé tenni! Az internacionálé ének fölött eljártak az évek! Tisztes baloldalt tisztelhetnénk, ha nem a harácsolásról ismernénk! Mára a tőke lett az úr, uralja a Földünket vadul! Kormányt dönthet, más kormányt emel, ha úgy látja, új profitot érhet el! Még kiszállhatsz a lángoló hajóból, még hihetjük tán, hogy ma és holnap jókor. Én mondom csak, de milliók szavát: Jussát kéri a Nép!!! Az igazát!!! Kikről nem tudjuk mennyi a pénze, hányan haltak, nyomorognak érte!? Mennyit tettek ebbe, meg abba a bankba, hihetjük, csupán bűnös banda! Körülöttük már minden titok; halál, börtön közel vigyorog! Az első vihar téged is elröpíthet, minden "adósod", ahogy tud, úgy fizethet!!! Miattatok hány helyet őriz az ezred?! Miattatok Népünk nem ünnepelhet!!! Ha elkövetted a mészárlási terved, OFF-SHORE SZIGET, majd mindenestől elfed?! Mi a terved?! Ez a Nép kihalhat? Átadod a helyét egy tőkeerős hadnak?! Vagy megtagadod, mit "még kér a nép!" és szépen csendben még "jókor" lelépsz?! Vagy egy Nép átka száll reátok és végleg szörnyű emlékképpé váltok!!! Mosonyi György
Október 6. Az aradi 13 vértanú Tudja-e minden magyar, Hogy Aulich Lajos mit akart? Azt akarta, mit Damjanich János, Hogy soha ne jöjjön el "Világos" Mit Nagy-Sándor József is akart! Hogy "Ne bántsd a magyart!" "Ne bántsd a magyart!" Mit gróf Vécsey Károly, hogy Szabadság legyen a Világon! Amiért Török Ignác harcolt, hogy Lerázza a Habsburg sarcot Lahner György is küzdött bátran, hogy Függetlenség lengjen-e hazában. Knézics Károly hősi énje, Nem szállt feledhetően az égre. Nem feledünk és esküszünk! Mindőtökhöz hűek leszünk. Pöltenberg Ernő is meghalt értünk, Minden Tábornok a mi vérünk. Gróf Leininger Westerburg Károly sem mondta: Kár volt, De sújtsa átok, ki gyalázatot vitt Reánk, Reátok! Kiss Ernő nagy volt a hazáért, Mindőnkért, a múltért, a máért Schweidel József is hőssé lett, Magyarok hogyan feledhetnének? Dessewffy Arisztid emléke is áll, Amíg magyarok bírnak magyar hazát. Lázár Vilmos is hősünk marad, Ha kap szobrot, avagy nem kap Arad! És nem felejtünk senki mást, Ki szolgálta, védte-e hazát, Aki érettünk hős vérét adta. Nézzünk Aradra; nézzünk Aradra! Mosonyi György
Október 23. -2008.- 1956. lelkünkben ég és az Égen! Két éve emlékeztünk, és úgy ütöttek, mint régen! Vonultunk Lobogók alatt, utód "emberek" már vártak. Adtak nekünk is bőven! És adtak a "demokráciának"! Emlékezünk, 1848 után is hányat kivégeztek! És Trianonnal, csonkulttá tettek! Maradt, mi volt; a pusztaság, mert november 4-én leveretett! A hatalom él és virul, a Nép színte tehetetlen. A hadsereg már sehol, de van verősereg!!! A Nép, mégis csodában hisz, a jövőjén elmereng. Nemcsak merengünk, készülünk! Jobb létre! Igazságra! Birkózhatunk verőkkel, hazug harácsolással. "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért!" Mi is mindent megteszünk egy szenteltebb Honért! Most is szavazunk. Csöndesen. Az erőszak, nem a mi fegyverünk! A Jó Isten is mosolyog, ha egyszer szabadok leszünk! Akkor jő el majd az a NAP, amely mindőnkre ráragyog! Békében, jobban, élhet az ember, akkor lehetünk MAGYAROK!!! Mosonyi György
Október 23. 2008-ban Megcsúfolták a kommunista eszmét. Tönkre tették a Magyarság lelkét! Tönkre tették a Magyar gazdaságot, csődbe vitték az egész Országot! Mi az, ami elválasztja őket, meg a sorsunk lejtőre küldőket?! Itt állnak előttünk pőrén; gazdagon. Kesergőn az '56-os ravatalon. sajátítva '56. szellemét; üldözik a még élő emberét. A juttatások, a hatalmat illetik. A szegénytől a fillért is elszedik. Mi emeljük '56. zászlaját. Hallják szavunk a védő rácson át! Az váltotta meg olykor a Világot, hogy romboltak börtönt, minden rácsot! Kik fönn ültek, a mélybe kerültek, hazugságaikkal szembesültek. '56-ra igazán Esküszünk! A Népünkért mindent megteszünk! Éljen! Éljen! Október 23! Örök fénnyel az egész Világon!!! Szolgálja az embert a Nemzetet! Lobogónkhoz! Tiszta emberek! A húr, már sajnos rettentőn feszül! Mert nem bántok a Néppel emberül! Tömegek látják, hogy már nincs tovább! Nem értik a mérséklők szavát! Mert a tanult, jómódú emberek, nem látják: a Nép porban hever! Hogy általános lett a bűnözés. Hazugtól az Ország csődbe vész! Már nem merünk '56-ért kiállni! Utcára menni, kiabálni! Szívünket a semmibe kitárni! Mert pusztítanak törvénnyel, fegyverekkel, mint a tankok Magyar embereket. Mert taposták '56. szellemét! Bűzös halomba gyűlik a szemét! Ha nem újul meg a Tiszta Hit; Mi lesz itt?! Mi lehet itt megint?! Magyarok! Tovább is várjatok! Fegyelmezett sorokba álljatok! Az Igazság tekint majd Reánk! Küzdjünk bátran! És lesz megint Hazánk!!! Mosonyi György
Olimpia '72. Vér folyt a Müncheni Olimpián! Döbbenet szerte a Világon. Ahol magasztos himnusz zengett, Fegyver dörgött, véres lett az álom. Az Olimpia kettétört ezzel. A folytatás, már más, mint ami volt, Mert e nemes küzdőtérre került, Háború, vér és halálsikoly. Nem így! Nem így! Ezerszer is NEM! Az emberi mérce, a játékszabály. Harcban is, mi bárhol is lángoljon, A véres terrornak kiáltunk MEGÁLLJ-t! MEGÁLLJ-t kiáltunk és gyászol a szív. Az ártatlan vér, mindhiába foly', Nem visz előbbre semmi tiszta harcban, Ki a célért küzdve, ártatlan vért ont. Sok jogos és keserű panasz, Orvoslásra, megoldásra vár. De nem szabad ilyen ünnepen Keresni a bajok fórumát. NEM így! NEM, és ezerszer is NEM! Nem mindegy, hol. Nem mindegy, hogyan! Különbséget tenni. A becsületes, Rendes ember, éljen boldogan! Akkor is, ha ellenség fia. Akkor is, ha ez szívébe mar. Hideg fejjel az is mérlegeljen, Kit bosszú fűt, megtorolni akar! E nemes verseny, az ifjúi hév, Mi annyi ősi, bölcs tudást takar, Az ember legszebb céljait mutatja, Hogy nő az ember, s mind többet akar! E helyet, csak tisztelet illeti. Sarut oldjon, aki itt belép. Tiszta kell, hogy maradjon a pálya, Hol az ember mindig szárnyra kél! Sok nép, sok Hit, sokszínű Föld. Mind dolgozik, mind sír és nevet. De e verseny egy boldog sereggé Egyesítsen, Népet, Nemzetet! Mosonyi György
OLIMPIA 2008. Az USA elnöke még korholta Kínát, majd megnézte az olimpia csodás megnyitóját. / Az internet miatt szólt, bár előtte a Magyar szellemi elnyomást még megtetőzte./ Én is késleltetve jutottam oda, és lebénult a "Kurucok Infója" Közben beérett a grúziai tettük. Ott is háborúra ébredtünk! Bush, Ázsiából kiabált, féllábbal már volt Szovjet területen állt. Katonái már rég ott voltak, Bush intelmei mégis Kínának szóltak. Már lángolt az olaj, még lenyűgözött a pompa. Bush még az Ő szabadságának dalát dúdolta a Világ fülébe, de már olaj ömlött a háború tüzére. Grúzia kiáltja a szabadságot! /A tengeren túli világban meddig ér többet, mint Eurázsiában?!/ Egykor Vietnam is ott maradt. Elhagyta a "világrengető" USA csapat. Az Army! Talán nem kell sokáig várni, és más Földrészen nem lehet csapat, az idegen csapat szépen otthon marad! Ki menne akkor több helyről haza?! És, ha a fegyvereket haza kéne vinni, bizony soká tartana megsemmisíteni! Senkinek se lenne vétójoga a többi Állam így, nem lenne mostoha! Ki nem jő a többséggel, maradjon otthon békességgel. De nem játszhat háborúval! Nem játszhat a békével! Nem játszhat a Földdel, a békés emberiséggel! Itt léphetne az ENSZ nagyot! Kevesebb vád érhetné, hogy behódolhatott! Végre egy Szervezet többet érne, és felcsillanhatna a távoli BÉKE! Mosonyi György
Olimpiát! Megfagytak itthon emberek Hajléktalanok növekvő tábora. Egészség - ügyek, cigányság Százados nyomora, baja. Olimpia, olimpia. Fölözik a paraszti munkát. Lenyúlások végtelen sora. Fekete gazdaság, korrupció. A közbiztonság, a rablások oka. Olimpia, olimpia. Míg dicsérjük az ötletet Figyelmünk a máról elvonja, Olimpia, olimpia. Határon túli véreink Ezernyi fortély nyomja, Tömegek százados adója Mindig, új és új forma, Olimpia, olimpia. Háború, béke, árvizek, Életek hulltak a porba. Az Unióba is bemegyünk, Az se kerül oly sokba Olimpia, olimpia. A földön csúszik az ülepünk, - Vágyaink felszökő tornya: Olimpia, olimpia! Megértem azt, ki lelkesül, De a szegényt sok baj nyomja, Akkor kellene, ha előbb Sorsunk jobbra fordulna, Olimpia, olimpia. Az ember megy a fény felé! Mindenki törhet a jobbra! Ha jól élünk, lesz tartalék, Egy kissé vidámabb lesz az ég, Akkor: Olimpia! Olimpia! Mosonyi György
Önéletrajzi részletek Brusznyai Árpád 50 éve halott. Kivégeztették a bolsi parancsnokok! "Hazug világban nem érdemes élni!" Ma az utódokat tudnám így címkézni. '56-ban én is Veszprémben éltem. Ő mártírhalált halt, én meg élek. Szinte egyidőben születtünk. A Lovassy László gimnáziumban ismerkedtünk. Ő tanár volt, én rendőr százados magántanuló, ki '58-ban érett. Ki társadalmi munkában kultúr munkát végzett. Csasztuskát tanított a bot fülével! Ennek is Ő vetett véget. Csasztuska helyett a: "Lement a nap..." hangzott. Sok sikert aratott, míg a Nap ragyogott. November 4. kitett a hitemből. Pestre kerültem, elkezdtem elölről. Még utánam nézettek, hogy vagont rakattam, de szabadlábon megmaradhattam. Brusznyai Árpádról már mit se tudtam. Új szakmát tanultam. De hitem egy maradt Övével. Ma is birkózhatok hazug özönével Ez ma a sorsunk, ha tiszta az út. Hogy csak sejted melyik a mérgezett kút! Rendőrök! kik 2006-ban vertétek Apátok! Az ünneplőket. Fiatalokat, öregeket! Tudtátok, hogy Brusznyai Árpád tanított Titeket!? A szüleiteket?! Csasztuska helyébe: "Lement a nap a maga járásán" Ahogy naponta kell lemenni a Napnak, úgy el kell múlnia minden hazugságnak! Bár a világ tendencia nem ilyen tiszta, az igaz humanizmus is nagyon ritka. Ne a sötét oldalra álljatok! Az emberre, a tisztaságra vigyázzatok! Mosonyi György
ORBÁN Nékem a FIDESZ langyos, erőtlen; a tagság többet ér. Hiába Orbán kitűnő szónok és Orbán valódi népvezér. - El nem fogadom a Gyurcsány - csínyt, amellyel hatalomra tört. Nem is magyar a beszéde. Félig Habsburg, félig török. Ferenc Józsefet is csíny segíté a hatalomhoz; Aradra gondolj! Majd háborúk jöttek sok, sok évig, a halál, valósággal tombolt! A "Kutya Szerbia" katona-nóta, Itt cseng a fülemben Trianon óta! A közelmúlt innen mesél a máig, Az eladott, Csonkult Hazáig! Visszatérve a FIDESZ - hez; Nem lehetünk hűek, csak egyhez! De az, az egy, tegyen is értünk! Legyen hatékonyabb vezérünk! Sokadszor gyűltünk; nem tettünk semmit! Minden pénzt, hatalmat, az MSZP elvitt! - Ha győzni akarunk egyszer, sokára, Hívjon Orbán mindőnket utcára! Nem rendbontásra, de tüntetésre! A cselszövők egyszer vegyék már észre, Van itt Szövetség! Többség és Magyar, Ki hívásra mozdul, mert jobb létet akar! Az ellenfélnek Orbán útban van! Néki egy párt kéne, esetleg több csibe, De a FIDESZ tagságnak nem tört meg a Hite! Nem kell a múlt; semmi utódokkal, Az utódoknak hajbókolókkal. Egy nemzet kell a Kárpát medencében, ha csak lélekben, akkor is magyar! Mitőlünk élhetnek köröttünk mások is, aki boldogulva élni itt akar. Nem kell olyan fő, ki előbb milliárdos, a népből kisajtolt verejték lesz a bére, Utána jut miniszterelnöki székbe; Természetesen az MSZP üdvöskéje. Kétségtelen, jobb lett, mint elődje, De, ha itt is csak a szöveg számít, az csupán az erkölcs és becsület csődje! Az MSZP - nek mindegy?! Őrjöng az örömtől, hiszi, hogy hatalma így lehet örök. De a történelem útja, nem mindig azt nyújtja, amit kiagyalnak a hatalmi körök. Mi nem harácsolunk. Nem a jelvényt váltjuk. Gondviselő Urunk Áldását kivárjuk. Ha Orbán Viktor szólít, az utcára megyünk, Segítsed Magyar Hazánkat Istenünk! Mosonyi György
Orbán Viktor helyett... Ha én lettem volna "odaát" Én elmondtam volna; Gyurcsány, úgy volt "főgóré", Hogy közben, nem volt dolga. Ha lett volna, azt se tette, Hazudott nyakra, főre, Ő lehetne a jövőben, Az E.U. pénzeknek is az őre?! Nem szabad a kezéhez adni, Hogy rendelkezhessen véle. Egyetlen Eurót, Forintot, mert A Közösség lehet szegényebb! Rabolták már sokszor E szegény Országot! Bíznátok pénzt arra, Ki ontotta a hazugságot?! Van csapatukban még Igaz?! A helyére kell tenni! Aki ennyit hazudott, azt Továbbra is hazugnak kell venni! Ki írja elő, hogy szolgáljunk Lógóst és hazugokat?! Keressük meg! Találjuk meg A rendeseket! A jókat! Mosonyi György
Ordas Sűrű erdő közepében Éldegélt egy ordas. Jószívű volt, bár a Foga éles volt és horgas. Jött Piroska, ordas morgott: Mit lehet itt tenni? Ilyen halom édességet - Nem tudok megenni! Mosonyi György
Az óriás határai Az USA, ma több mint óriás! De tudja e hol a határa?! Ha elvéti, vesztes lesz, Több-százmillió - Édes Hazája! Mosonyi György
Az Orosz piacról Hol a gyümölcs-, a húspiac? Hol a vidám borozgató? Dúsgazdag az Orosz piac, Az energia mindenható. - Dübörögve megyünk tönkre, Övék, fejlődő gazdaság. Miért viszik tengeren-túlról, Mit adna Magyar rónaság? Itt nyomorgatás; ócska trükkök, Ott óceánok döngenek. Térjünk magunkhoz Vezetők! Kik mindenről döntenek! Inkább rokon az Orosz nép, Mint bevándorlók serege. Vezetőjük igyekszik, hogy a Békét, békétlenné tegye. Béke kell. MIR, vagy PEACE. - Kívánja Istenhitünk, Követeli a békés szív. Ezért is kell küzdenünk. Kereskedni, jóban lenni Szomszéddal előbb lehet, Mint távoli országokban Keresni piac - helyet. Barátság kell és megértés. Megélni, csak úgy lehet, Ha kereskedünk, Adunk, veszünk, Ha lehet, egyre közelebb, Ha lehet, egyre közelebb. Mosonyi György
Oroszok! Ne célozzátok rakétákkal népem, Mindig önkény küldte ellened. Kis vezető, ha egy kissé beszédes, Pulzusod tőle kár, - ha pluszt jelez. Nem tűri, - mint én se, az önkény hatalmát, De a nyugalom még nem az Ő erénye. Feljavul. Ha mégse, - nem lesz sok, sok éve... Minden hódító megáll Moszkva előtt. Az Isten, a végzet megállítja őt. Borogyinó, majd szétveti a kedvet, Mellyel roppant erőt ellened menesztett. Szegénység ellen kell nékünk küzdeni, A maffiák ellen kell győzködni, győzni. Ez nyithat számunkra emberibb távlatot. Titeket mindig, mindenki támadott, Ha volt neki valami fölösleges gőze, De az orosz népet soha a világon Senki le nem győzte. A Nyugat oly sokszor volt kegyetlen hozzánk, Kár ma is a kedvét, kegyeit keresni, Aki segít nékünk, igaz ügyeinkben, Azt fogjuk szeretni. Kár most másoknak átadni a teret, A kölcsönösség, mit magyar ma keres. Emberi életet, mindenkinek békét, Mentsük meg a Földet, ameddig még lehet, A Birodalmaknak Országgá kell lenni! Ezért kell harcolni! Mindenkinek tenni! Mosonyi György
Oroszok, magyarok, amerikaiak Áttűz a fény a múlt ködén, dúdol szerelmes éneket, Áttűz, de meg nem változtat, boldog és nehéz éveket. '49-ben Paskievics, '56-ban Hruscsov. Történelmet nem Ti csináltok, elnyomók - tábornokok! Akinek elég volt a vérből: Mihail Gorbacsov. - Egyoldalúan visszalépett. A Világ boldogan tapsolt. Nem úgy, a tőkés szoldateszka. Akkor azt hitte; Mattolt! Most is támad, bebizonyítja: nem élhet háborúk nélkül. Csakhogy az újabb vérontással a Föld, ma már meg nem békül. Talál mindmáig ürügyet, /így lendül föl a termelése/ Bárki ártatlan elpusztul, vagy folyamodhat dollár- segélyre. Lerombol. Vért ont. Majdan épít. A vér megköti a maltert, betont, Elmélete mindig van hozzá: "A terrorista ártatlan vért ont" Hogy olykor Ő is terrorpárti, - elnyomja a csatlós-ének. -Hogy mindent elmos az Idő, szépítenek múló évek. A békeharc ma fontosabb lett, mint bárhol és bármikor. Mert folytonos a készülődés, a kürtszó, sok-sok bázison! Katonák tapsolnak Elnököt. A Világ adhat erre is választ, Sokszor az Ember Üdvéért tettek, ám nincs vége az Aranyláznak! Már sokmillió lakos megvet. Égetnének, kiirtanának. Nincs más igazság, többféle mérce! Ami rossz az egyes embernek; hatalmad azt sohase védje! Amerika! Amerika! Óriások munkálnak benned! Békében is meg tudnál élni?? Ma erre kell - jól megfelelned! Áttűz a fény a múlt ködén, dúdol szerelmes éneket, Áttűz, de meg nem változtat, boldog és nehéz éveket! Mosonyi György
Oroszország Rosszíjszkaja Federácija 150millió ember. 17millió négyzetkilométer. A Baltikumtól, Japánig ér el. Tele energiával; csodával! Csodával! Ahogyan mi se, sok-sok Orosz fiad Se akar meghalni, a Szerbek miatt! Kívánunk mindenkinek, minden jót! De NE tarthassák meg Koszovót!!! Marad, elég Nemzetiségük! Régi folyóink mentén, a mi Magyar vérünk! Ott mutassák meg, ahogy lehet; Nagyobb tiszteletben, Magyar testvéreket! Legyenek akkorák, mint önmagukban voltak! Akkor, a Magyarral, még együtt harcoltak! Az USA, kelthet még, nagyon nagy zűröket! Ne kövesd! Ne tetézd, az ilyen bűnöket!!! Bush, veszített itt. Mégse így tért haza. Koszovó ügyében, neki lett igaza! Sőt! NATO-t is ígért, ami rém rossz nekünk! Radart épít hegyünkön, bármit tehetnek velünk! Hogy Irán ellen készül?! Kell nekünk? Mi végbül?! Ki lehet mellettünk? Ki akar jót nékünk?! Ti, elmentetek. Helybe jött a másik. Eddig, nyakig voltunk, most vagyunk állig!!! Mint kacsa hápogunk, de nem tiszta vízben. Így volt, így lehet, hetedíziglen! Nézz továbbra is szét, közeli világban. Fürödj tiszta vízben, élj, tiszta világban. Ne bántsad a Szpasszkijt! Légy jobb sakkozó! A sakkban, az állásod, a Világban, kibontakozó! Az energia, még nagyobbá tehet, Becsüld; segítsd jobban, a kisebb Népeket! A Demokrácia, így lesz teljesebb! Javítsatok! Jobbítsatok! Utódokon át! Védeni! Tartani! A Földünk Igazát!!! Mosonyi György
Orsi Orsó, orsó, pörögj vissza orsó. Elszunnyadni szép csendesen oly jó. Ne legyen most repeső vágy-érzés, Ne legyen most aggodalom, féltés. Ha van sok gond, ne gondolj most rája, A nyugalom az életért nem drága. Csak a csend ül nyugalomban orsó. Elzsongani szép csendesen oly jó. - Pörögj vissza, pörögj vissza orsó! - Orsi, Orsi, pörögj vissza Orsi. Álmodik a hasidban a csoki. Ha nincs csoki, a vacsora is jó; - Pörögj vissza, pörögj vissza Orsi! - Pörögj vissza, pörögj vissza Orsi! Mosonyi György
Az országban Csaknem a földön minden lomb; Szegény országban nő a gond. Nem jut kenyér, orvos a síró gyereknek. Nem onnan vesznek el, ahol "szereztek" Kabala-"babák" rángatóznak, Az országban tőlük mindenütt irtóznak. Mellébeszélnek. A szemük se rebben. Soha, sehol se hazudtak még "szebben" Csak, hát a bizalom! Hol van az ma már!? Egy remény lehet még: a népszavazás! Amit rajtuk kívül, senki se akar. Gyurcsány terve itt is, ha tud, bekavar. Átláthatatlan szövevény! Nagyon észnél kell lenni emberek! "Nem tudtam róla" szólt ő, mint miniszter, Hogy talicskában sok pénzt vittek innen el! Amiről pedig az ügyészség tudott, Elévülés miatt, bizony elbukott. Amit "beismert"; hát bizonyítható. Évekig, évek óta hazudozó! Így lehet "természetes" Ő ural állami vagyont, EU pénzeket. Kire is lehetne más személyre bízni, Mint kinek szavát nem lehet elhinni. Elődje szerint: új színt hozott. Tanácsadó volt, Ő meg elbukott. Mivel székének nem volt szabad kihűlni; Az utóda lett. Bele kellett ülni! Új szín. Hazugságok. Terror. Adósság teher. Pazarlás. Önreklám. Kormánynegyed kell! Ez az új szín nem kell nekünk! Nem Gyurcsány a miniszterelnökünk! Ahol a szó, a tett, ily vitatható, 4 évnél korábban legyen visszahívható! Aki csak saját hasznot, de gerincet nem mutat, Annak a választó mutathasson utat. Ne lehessen olyan a pártja, Hogy örökké lehessen a kabala-"babája" Nem Ha-Kap-Eszik figurák kellenek, De, ki jó az emberhez, modora kellemes. Kinek napfényben esernyő se kell. A repülő tojást röptében kapja el. Nem kell bűvészként tanulni neki, Mert védi az embert, az ember szereti. Nincs éhezés. Beteg-nyomorgatás. Harácsolás. '56. rugdosás. Általánosító besározás. Ne csak ők élhessenek, de élni hagyjanak! Ha nem hagynak élni, ne hagyd Magad!!! Csaknem a földön minden lomb; Szegény országban nő a gond. Mosonyi György
Országház Rendszerváltás volt, van és lesz. Aki érte, nagy vagyont zsebelt. A politika nagyot változott, De becsületet a váltás nem hozott. Hát az én törvényem a következő: Az országházba kell a belépő! Egyedül én adhatok engedélyt, Annak, aki az Országházba lép. Aki pedig, csak egyszer is járt ott, Annak engedélyt én nem adok! A kivétel erősíti a szabályt, Aki átvilágító előtt már állt. Tiszta lélek és a tiszta kéz, Elbírálónak szemébe néz. Ha kevés marad, az se lehet gond. A becsület minden kérdést megold. Törvényt alkot, szavaz és bevezet, Mind elvégzik a tiszta emberek. Az ellenőrzést elvégzi a nép, Hogy jobb életbe becsülettel lép. Mosonyi György
Országos botrány ígérkezik! Ha a Polgárok számon kérik, Mit ígért a koalíció; Nyerés. Utána 100 adó! Előtte osztás. Hívek szerzése, Majd a kábák felébredése. Előtte minden csupa jóság, Utána, unokára is adósság! '45-től ez így megyen. Megszakításokkal; megengedem. Atyáskodás. És zsarolás. Költői szó, és harácsolás. Nem hibátlan, de áll a fokon, Az ősi Magyarság-halmokon. Ha egyszer szól, megyünk utána! Egyszer szóljon: Orbán, s a Pártja! Mosonyi György
Ostobaságok... Oly jó volt és ekkor Így szólt az Édes: Nem is gondoltál A jövődre. Ötvenesen húszévest Kívántál és még Gyereket is tőle. Csak dadogtam. Válaszom késett. Egész eddig. Bocsáss meg Drága! De nőügyekben, Képes lennék - sajnos, Ennél is nagyobb Ostobaságra. Mosonyi György
Otthonunk A Duna súgja Nyugatról a dalt. A Tisza habja lágyan eltakar. Az élet itt mindig nagy áldozat, És gyakran megtörték az álmokat. Most újra forr, pezseg az életünk, Most újra minden jót remélhetünk. De körös-körül és bennünk él a vész, Az erőszak, rettentésre kész. A hősi tett, a munka mind kevés, Ha idejében nincs felismerés. Ha azt hisszük: Mindenki jót akar, A sír majd csendben, újra eltakar. Okosan hát! Józanul menj tovább! Így védheted meg ősi, szent hazád! Így védheted meg ősi véreid, Gyanútlanul, - nincs tovább! Ne hidd! Csak az erős élhet meg ma már! Munka és harc vár most is reád! Ha higgadtan és keményen teszel, Akkor a jövőben is megleszel! A gyenge elvész - az idő elviszi, A terhet más mindig másként viszi. Ha más emel, az sokszor arra vált: Nem szabadság: más gazda várt reád! Magadban bízz, magadban gyűjts erőt! Dolgozva, küzdve építsd a jövőt! Szóljon a szád, ha szólni kell neki, A némát még anyja sem értheti. A demokrácia kijár Neked, Harcolj érte, így éld az életed. A harc mindig is emberi legyen, Kezed mindig tiszta dolgot tegyen. Úgy éljünk, hogy emberek legyünk, Égi hangon zengjen az énekünk. A Duna dalát majd lágyan zümmögi, A Tiszát béke fénye övezi. Ne pattogjon a népek ostora! Legyen hazánk, mindnyájunk otthona! Mosonyi György
Az öngyilkos 1934. Rohan. Haja csapzottan arcába lóg. Kidülledt szeme véres, ijesztő. A végzet szele suhintja arcát, - A távolban feltűn' a folyó. Szemében téboly, őrület lángja lobog. Lelke tudja, érzi a véget. Megszűnik élni, e keserves élet; Még menekülhetsz. Lendül a test, csobban a folyóban, Hideg a víz, a józanész éled, Mi lesz ezután szerencsétlen véled? Égni fogsz, égni, égni a pokolban. Eh! Daccal rándul a szája. Legyen már egyszer végre - E keserv' rongy életnek vége Jöjjön bár pokol, ne legyen irgalom. A víz örök nyugalom. Mosonyi György
Az öngyilkos merénylőhöz Te! Ki életedet adnád; Kérlek, hogy még egyszer csak gondold át! Szörnyű halállal büntetnél anyákat, apákat, Gyermekeket, unokákat?! Te pedig feljutnál a Mennybe?! Ne siess! Kérlek! Még ne menj be! Nem kellene ezt megtenned. Az ártatlanok nem is látják ezt Tebenned. Ha meglátnák - elrohannának. Nem kell öngyilkos a hazának! Nem kellene ezt megtenned; A jövőt kellene megismerned! -A fehér, - gazdag - kihalóban, Mert részesedik minden jóban! A szegények szaporábbak, Öngyilkosságra is bátrak. De nem kellene meghalnia. Csak várnia, csak várnia! Az IDŐ a szegénynek dolgozik. Jobb. Ha él és gondolkodik. Ha ölsz, gyilkolsz, hogyan tiszteljelek?! Ha miattad szörnyet-halnak ártatlan emberek, Ha ember-roncsokat hagyhatsz hátra, Csak rosszat tehetsz Embernek, Világnak! Az Élet e- Földön, csak élőnek dalol! Így lehet Igazad Valahol, Valamikor! Mosonyi György
Önkormányzat A becsület legyen jó Nálad! Becsületes önkormányzat. Ne legyen villa Adrián, Csak becsület csupán. Három állás sohse kell, Csak egy. Tisztességes legyen! Ha nem tudja, mi a DAVAJ! Nem pénzhajtó. Az se baj. Ha nincs is pártállása; Nem kell. "Csak" emberi tartása. Ha nem Ő a nagylegény, Azt tudja, ki a szegény! Ő ne csináljon több szegényt! Még jobb, hogyha nem átkos. Régiekhez nem pártol. Szavazatod arra add, Ki megmaradt - Magyarnak! Mosonyi György
Az önvédelem jogos Az önvédelem jogos. Tudta J. F. Kennedy is, az Orosz ellen alkalmas új rakétákat - nem nukleáris csapással - idő előtt kell megsemmisíteni. New York: 2 torony omlott. Máig se igazolt felbujtókkal, de Bush fél világgal áll harcban, szemben. Nem indokolható vértengerben. A békés ember célja más nem lehet: Elűzni a Földről a fegyvereket. Mosonyi György
Az ördög szarva... Nem akarsz politizálni? Termelj jót, s jól! Politizálni akarsz? Termelj jót, s jól! Nem akarsz hazugot? Váltsd le! Kiabálj: Takarodj! Ahogy eddig. Ne und meg! Ne menj haza! Tudunk rendesebb emberre várni! Nem kell akárki! Ami elévült, politikusnál, soha meg nem szépül! Nincs felhatalmazás a pazarlásra, a cafrangra. Szó szerint eljátszotta! Viasz puhaságú báb! Ne tovább!!! A polgár nem teheti, amit ő, velük! Ő a hazugságban elmerült! Kidobnák, mint a kacatot! Ráengednének 1 000 malacot. Ott legyen okos, ne emberek között. Itt már országot lefölözött. Nem adott a Népnek gazdagságot, megélhetést, csak adósságot! Kíséri szegények átka! Jelzi harácsolók gazdagsága! Betegek keserve nem fér 1 000 versbe! Nekünk járna olcsóbb állam! Neki jár az olcsó áram! Nekünk jut a szemünk alá! Ő kap; mindent "megmagyaráz"! Az ő szava máris törvény?! Minket visz az adósságörvény! Mielőtt még valaki megvadul, tüntessétek el! Nyomtalanul!!! Mosonyi György
Öregek üzenete Fiataloknak Jegyezzétek meg, a mai arcokat! Így vigyétek tovább a harcokat. Minket legyűrtek sok, sok harcban, '45. után. '56-ban. Rendszer nem-változásokban, Régi, elnyomó - harácsolásokban. Munkásőr-pufajkás jutalmazásokban. Előbb feltöltve kasszáikat, Majd szedik szegényektől forintjukat. Megy a tábori-hazudozás, Új-gazdagéknál, új felhalmozás. '56. nékik, a november 4! Elég már belőlük! Nagyon elég! '56-ot, nem tűrte ünnepelni! A nép hitét kívánta tűzrevetni! Vízió; mi világol a szemében? Ellenséget vélt, a Magyar népben? Mikor a torzó-jog elébe megy Az erkölcsnek, az, bizony erkölcstelen. Próbálj, a csukják mögé benézni, Kőtáblát, tisztákat elénk - idézni. Azt is, hogy mit csinált, mit is vetett; Semmit se használt és hazudott Neked! Mit mondott magyarra?! Igent, nemet? Ápolja, tiszteli e a Nemzetet?! Emberi hibákat, mindőnk elkövet. Ne ilyen alapon nézd a vezetőket. Igaz, vagy hazug? Rendes, vagy harácsol? Örvend az utód? A szegénység gyászol? Ő mit is szerzett és hogyan él a nép? A gazdag adója, csak egy száraz levél, A szegénynek pedig, így jő be a tél. Nézi, hogy a szegény, ugyan miből tüzel? Háztól, tűzhelytől, a hazug űzi el?! Petró' ég, vagy áram; összedől a házam?! Óv tűztől, árvíztől, tán épp' csatornával? Dübörögnek gépek ablakunk alatt? Duna-Tisza közén, már csatorna halad? Fiatalok! Minket többször letepertek! Jó-szívvel - öregek - épp' Néktek üzennek! Mi, megtettünk mindent, hogy Ti is megéljetek! Harcoljatok tovább, mindig reméljetek! Mosonyi György
Örök felajánlók Mi-mindig felajánlunk a másokéból - jó sokat. Így ajánlunk most magyar embert és 30 fehér lovat. Hadúr! Törzs-testvér! -Hogy egyensúlyban legyen a mérleg, Így ajánljuk most ezeket - Tenéked! -Bárki, bárhol is álljon, Ne is füttyentsen, ne kiáltson, Mi mellé odaállunk! Vért, éljent, adópénzt, - mindig felajánlunk! Kelt: Budapesten, -Még nem vérző testtel. Amit elgondolunk, az lesz a várunk, De mi nem habozunk, mi, - mindig odaállunk! Gondolunk a régi felajánlásokra, Azért is mentünk máig ilyen sokra. -A nép nevében senkinek sincs joga - odaállni! Embert, pénzt, hűséget bárkinek ajánlani!!! -Az emlék elhalványul, a történelem szépít, Jobban járhat az, aki harc helyett - kibékít ! Legfeljebb kevesebb lesz a fény, a pompa, Kevesebb lesz a koldus, -Több gazdag a pokolban! Mosonyi György
Örök a szerelem Örök a szerelem, Ha csak addig tart, Ameddig élünk. Örök a szerelem, Ha senkivel se cserélünk. Örök a szerelem, Ha egymásért élünk... Az örök szerelemről, Legtöbbször - nem beszélünk... Mosonyi György
Örökké nyárban élni... Száz vágy él minden emberben, És minden vágyban, még egymillió. Örökké nyárban élni, Szeretni, könnyen élni, ez volna jó. Miért nem lehet, miért nem lehet? Mert az, az életfeltételed, Hogy csillagokból lett földi tájon, Dolgozva élj meg a munkádból! Mert hideg a föld és meleg kell, S el kell látnod élelemmel Magadat és családodat; Gyámolítanod másokat. Hát én is elmondom Néked, Nincs örök nyár, nincs örök élet. Nyugodj meg hát, hogy nem lehet, Csak ritkán villanhat így szemed. Ha szépen élsz is, két kezed Munkál, s nem ölelkezel, Csak ünnepen, csak szép napon, Gyönyörű múló perceken. Csókolsz remegő testtel, szájjal, Földön járó álomvilágban. Csak ünnepen, csak szép napon, Felszikrázó pillanaton. De a percnek tűzsugára Eljut az ember arcára. Fénylik tőle, a szem csillog, Azt mondják rá, talán boldog. Soká fénylik, mint Hold fénye, Múltban tűzött Nap emléke. És, ha nem volt, csak ígéret, Akkor is boldog igézet. És a percek tűz - sugára, Soká éltet és sokára Aludna hunyva, lassan el, Ha újra nem perzselne fel. De, mint vulkán, fel-, feltámad, Gyönyörű, mint ég és láttat; Tűz, fényesség, forró ormán, Végítélet, tüzes orkán. Földmoraj, égő lobogás, Tiszta éjben, halk csobogás. Remegő föld, zúgó láva, Hűvös szellő, lombok árnya. Hosszú időt bevilágít, Messze tájat átölel. Míg szunnyad is, dolgozik, És feltámad, fellövell. Míg dolgozunk, mi se látunk, Mosolyra se húz a szájunk, Mert a munka, munka marad! Mindig is kemény feladat! Kész a munka; jő a sóhaj. És jöhet a szép, szép óhaj. Földrengés, vulkán kitörés, Forró, édes vágy, ölelés. S ha újra üt a munkaóra, Akkor is álmot válts valóra. Valós, költészet - szőtte álmot, Embernek hódítsd a világot. Munkád, mely emberré érlelt, Végezd pontosan, hittel, szépen. Száz vágy él minden emberben, És minden vágyban, még egy millió. Örökké nyárban élni, Szeretni, könnyen élni, ez volna jó. De nem lehet, hát nem lehet, Őrizd hát jól a perceket. Munkáld, hogy jöjjön el a perc, Amikor loboghatsz és ölelsz. Ne tékozold, emlékét védd meg; Őrizd meg tisztán, ahogy letépted. Munkáld, hogy jöjjön sok, sok óra. Boldogság váljék valóra Sok szép, színes emberi álmod Munkádban, otthonodban Találd meg a boldogságod! Mosonyi György
Örökkévalóság Dicsérem a jót, a szépet. Itt is szűken mérem; De, hogy az örökkévalóságba érjen, nem lelkesítő nékem. Mosonyi György
ÖRVÉNY Örvény ma itt az élet. Nem látunk jót. Isten Tevéled. Talán egyet, egyet kidob egy szigetre; Belenézhet a mélybe, nevetve. A többit elnyeli levegőtlen; Sírhat, sikoltozhat elmenőben. Nem pokol-tűz, de vízi-mély, Kavargó, habzó, durva örvény. Nincs igaz szabály, de maffia, Benne a környék és Kárpátia. A Föld forog, kavarog, azon fölül Erőtér feszül - örvény körül. Kit elkap, viszi a mélybe, Habzó pokolba, az éjbe. Ezer év fut le percek alatt, Az ember, a Haza, lefelé halad. Szabad új Ország. A szelleme Nyomorban, Örvényben az embere! Ördög Szellemtánc Az örvény körül. Győzött az ördög Az ördög örül! Mosonyi György
ŐSERŐ Van. Van még mibennünk őserő. Van még magyar virtus. Ti őrizzétek meg bennünk! Ne csak a Jézus Krisztus, ne csak Ő, De akiket mi választottunk: A képviselőkben is, Ne csak Istenben bízzunk! Ott kellene lenniük a képviselőházban, Nem rohangálni sokfelé, Akármi - szerző - vágyban. Lerántani a titkokat, nem újakat csinálni. Ahogy fizetnek minekünk, Nékik se többet szánni! Nem fegyver. Főleg nem atom! De BÉKE! KÖRNYEZETVÉDÉS! Ne fogyjon! Nőjön nemzetünk, És több legyen a megértés! Az egészség első legyen! A legfőbb legyen az ember! Ne romoljunk már tovább! Új korban. Kétezerben. Visszavenni az elorzottat! Nem minden évül el hamar! Ne bízzon a harácsoló: Hogy az idő, majd eltakar. Biztonságot a bűn ellen! Ellenőrzést, rendet! Védeni a jót, mit bárki, Egyszer már megteremtett. Ha azt látjuk: ERRE haladunk, Lesz őserő. Újra. Új korban. De ne féljünk újabb terhektől. Egyenként, főleg ne csokorban! Elzárni minden szivárgást, Hol az adó-pénz elfolyik! Enyhíteni a szegénységen, Mi annyiunkat elborít. Azt várjuk, amit Ti vártok: Legyen bennetek őserő! Érezzük: harcoltok a népért! Nem győzhet csaló, törtető! Hiába vagyunk őserő, szegények vagyunk. Azt fizetjük, amit kell. Oda, adunk! Nincs egészség, fogy nemzetünk. Nékik kell a pénz! Ha pénzeszsákokat tömünk, Nem lesz polgár a nép. Még lehet szépet mondani, De szavazni fogunk. Jő a nyár! Az urnákból majd kihirdetik: Népünk többségi válaszát! Tahi, 1999. 12. 05. Mosonyi György
Ösvényen Taposott ösvényen is Feltör a gomba. Kövek között is Kúszik a gyökér. Törekszik mind, Aki élni akar. S ki küzdve küzd, Az biztosan megél. Mosonyi György
Ősz felé... Mindenképpen furcsa Volt a nyár... Ha volt, hát Kurta volt nagyon. Botladozott, Hogy sokunk botladozott. Szép idővel, Szűken jutalmazott. Miért is nyújtott Volna többet?! Mi, tán többet adtunk, Mint korábban? Nem adtunk. Csak magyaráztunk bőven; Ez volt csupán Sokunk kosarában. A szép emlékek, mégiscsak Megmaradtak. Ha visszagondolunk Majdan reá. Valónál, forróbban Tűz a nyár; Levél se rebben, Szellő se lebben, Emlék hoz elénk Ezer csodát. Fel már munkára! Borzongat az ősz, A hegyen, már Rozsdás a levél; Ontja az ősz Pazar színeit. A küzdő emberhez, Már túl közel a tél. Csak annak ígérnek Jövőt, új igent, Tavaszt, a gyönyörű, Új nyarat, Ki győzve győz; Hidegen, melegen és Önmagán is Győzelmet arat. Ki szívós, mint szil, Ha penge ésszel villan, Akarata feszül, mint az íj. Elmondhatja: Mi állt előtte, Céljait elérte, S a pálmás part, Már új csatákra hív... Mosonyi György
Ősz jön: Ünnep, vagy terror??? Ősz felé megyünk. Talán lesz Ünnepünk!? Vagy tovább is terror, hazugság jár Nekünk??? Majsai homokon, pihen egy Parancsnok, Ki a Korvin közben vezette a harcot. Egy fáklya volt akkor, a fekete éjben. Őt is taposná még a hazug beszédes. Dr Brusznyai Árpád. Megölette az ármány. Először, kegyelmet kaphatott; De az a pártbizottság, vádlón tiltakozott. Kivégeztették az akkori hazugok! Gyurcsány, Horn, miket is mondhatott!? '56-ba, újból belerúgott. Talán soha nem olvasott Dicsőséges történelmi lapot! MSZP; Gyurcsány. Horn Gyula. Nem lenne szabad politizálnia!!! Szégyenünk ez! Magyarország! Hogy eltűrik Gyurcsányt, Horn Gyulát! Mindez Alkotmány ellenes!!! Nekünk, ilyen "emberek" kellenek??? Alkotmányra esküt, hogyan is tehettek??? Még ég a nyár, de közelít az ősz! Az eddigi tettük, mindent betetőz. Őszig, eltávozik sok beteg Magyar! Vezethet az, ki ilyen reformot akar??? Istenünk! Nézz le! Nézz le mireánk! Ne hagyja el Magyar, e meggyötört Hazát! Fogd meg a kezét! Védd itt életét! Ha mások, legyenek mások. De ne mutogassátok! Hadd védjük meg a Családot! Akik büszkék lehetnek, azok a nagy Családok!!! Rajtuk segítsünk és fogyó Hazánkon! Ősz közelít. Tél jő, vagy Ünnep?! Tiszta Lobogók, vagy terror, újra ütleg??? A terror-diktátum, már a levegőben van. A gyújtogatás, nem oltható hamar! Ezek évekig semmit se csináltak, "Csak" terrort szerveztek, közvagyont elpotyáztak! Míg mélyül és fájóbb a Magyar Nép sebe, Duzzad a tárca, a haverok zsebe!!! Az adósság-teher, már tíz-évekre ér!!! Szegénynél, szegényebb a Magyar Nép!!! Fekete gazdaság terjed minden fokon!!! Épít, külföldre ment az ismerős, a rokon!!! A hazug szerepel mindig napirenden; Még mi mindenhez nem ért ez az "ember"!? De bízunk! Nem közömbös a Nép, már nem álmos! Új vezetés kell! Aki Alkotmányos!!! Mosonyi György
Ősz - 50 évenként A fák mennyire levetkőztek. Ezt hívják ősznek? Ezt hívják ősznek? Levélszőnyeg a fák alatt. Pesti fényözönben zászlós sereg halad. Az ünneplőkkel, csuklyások állnak szemben. De jön, jön a nép. Tüntetve. Ünnepelve. '56-ban még, tankok ellen mentek. Srácok. Harcosok. Mára, hősök! Szentek! Most a hazugokkal kellett szembeszállni! Az Igazakra, meddig kell még várni? Nem lehet folyton ősz. Hulló falevéllel. A miniszterelnök, hazug! Úgy nappal, mint éjjel! Gyurcsány úr! Jó, ha idefigyel! Nem fejlődött a stábja, de a technika; igen! Győzelmét, a medve bőrére issza. A technika, a terrort, színesben adja vissza! A miniszterelnök esküje ennyit ér? Többéves hazugság, egy esküvel felér? Ha Ön, nemcsak hazudozó, De semmittevő! Miért fizettünk adót!? Az Ön esküje "mi az, hogy!" ennyit ér. Amit felvett, kapott, az meg nem szolgált bér! Folytathatnám a sort, mint eskü-tevőt; Pontosabban írva: Sok, sok esküszegőt! Millió lakos, régóta tudja már, Sajnos ránk is, megszorítás vár. De nem általános. Szegényt - sújtó adót! Elsőként fizessen, a hazug... adócsaló! Fel kell számolni, a ma, nagy gazságát! A nyomort termelő, fekete-gazdaságát! De hallja hazug Gyurcsány! Hallja meg szavunk! Hazug ne trónoljon! Egy fillért se adunk! Gyönyörű az erdő, őszi napsugárban. Gyönyörű az utca, népi, esti árban. Uszított hadak, elöl körbe-zsongják, Arcukat nem látjuk! Feketébe vonják! Sajnos, le-, letörik, sok sudár fa lombját, De a történelmet, hátra, már nem tolják! Egy, egy kis szikrácskát, én is villantanék: Nékem, ilyen a nép! A tiszta erkölcs. A szó. És a tiszta beszéd! Mosonyi György
Az őszi "zavargások" Nem az a zavargás, ha hazugság az úr? Éveket hazudik, lehord galádul? Nem az a zavargás, hogy "rendőr" roham, Anyára, apára, gyerekre rohan?!?!?! Több tízezer ember ünnepel, Himnuszt énekel És kiált, hogy a hazug tűnjön el! Nem az, az ünnep, hol lobogók alatt, Békés, több tízezer Magyar ember halad?! A békés tömeg, legfeljebb kiáltoz. Csak megfutamítva épít barikádot. Nem az, az ünnep, hol a Nép, nemcsak tömeg? De ezt a békét, a terror töri meg? Lövések! Vízágyú! Szemet maró könnygáz! Lovasroham! Rúgás! A "rendőr" Rád így vigyáz?! Mindez, '56-nak, 50. Ünnepén! Nem zavargás, de terror! Rémregény! Így vigyázz Magyar! Így higgyél nekik! A terror után, a Kórház következik! Mit lehet, eladnak. 100-szor kiforgatnak. Választás előtt, mindent letagadtak! Lehordta durván, az Ellenzék Vezérét! Szóhoz se juthatott, ily mélyre, el nem ért! Nem zavargás volt, van, de zavarodott ész! Kiforgatják a Népet! Ennyi az egész! Nem csorda a Nép! Nem is hazug horda! Hazugot; Nemzetit, két külön táborba!!! Nem lehet mindenért 100-szor megfizetni. Lerombolt Országot, újjáteremteni! Nem hagyjuk magunkat, újra kifosztani! Hazugok szerzését újra elosztani! Mindig ködösített a hazug embere. Népfölkelés volt! Addig, ezer mese. Ma, zavargásról szól! Pedig, terror volt! Terror van ma is! Szólj újra Pozsgai! Nem hódoltunk be végleg a töröknek, A labancnak, ma hazug köröknek! "Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom" - Nem lehet! Nem lesz úr a Magyaron!!! Mosonyi György
Őszöd évfordulóján "Madarat tolláról, embert barátjáról..." Pártot, pártfogoltjáról! Kell, hogy sorsában osztozzatok? Úgy néz ki, mint egy Igaz Magyar ember? Ki az "igazával", kiállni se mer?! Van egészséges, tiszta Magyar szava? Vagy hajolgató Háry, plusz Paprika Jancsika? Ki tüntetőket várt, vonulókat kapott, Tömegeket látott, terrorral oszlatott! Végre menesztette vasprefektusát! Így mentegetheti, saját diktátumát! Mi néktek a Himnusz? Ki néktek Petőfi? Kedvesebb néktek, Dózsát ölt Werbőczy? Kinek Hármas könyve, a mának is lett írva, Országunk kifosztva, beteg, megy a sírba! "Elfújta a szél" a ti igazságtok! Meg nem szépülhetnek a harácsolások! Milliárd adósság, milliárdos bűnök; Terjed a maffia, sok a rendőr bűnös! A hazug magyaráz, kézzel, lábbal teszi; Őszödi zagyváját, Velünk is eteti! A beteg utazik. Hová visz az útja? A sorszámosztásba. Felélesztett múltba! Annak rémségébe, ocsmány oldalára, Mikor halált szabtak, magyar Igazságra! Nincs felelős! Sortűz! A mának üzent újra! Feneketlen a múlt, bűnös terror-kútja! Mindent egy személyben! Hatalmat egy kézben! Halálfélelmet, minden Ellenzőben!!! Gondoljátok meg! Kit is szolgáltok!? Halálig hazugot, vagy az Igazságot?! Ma újra fuvoláz: "A jövő lesz itt könnyebb". Ez se igaz! Mára, jaj maradt és könnyek! Ha néktek hazudott, mit tehetett mással!? A kifosztott Néppel, az egész Országgal?! Nincs egyetlen igazabb alkat??? Kit, a mát eldöntő testület, a helyére tenni akarhat? Delegálom a gondunk. A többi, ma még, nem a mi dolgunk! De, eljő a nap: Ti mondjátok, hogy ELÉG! És ettől kezdve, kékebb lehet az ég!!! Mosonyi György
Őszödtől-könyökig Őszöd, nem Öszöd! Ez, megmarad önön! Hazugság-özön, Folyik szájon, ..., könyökön! Felejthetetlen ön! Nem temetjük el! Nem felejtjük el! A Nemzet így felel! Aki 2004. december 5-én, Nemmel tagadta Nemzetét, Poklok kapujára íratjuk fel nevét! Olcsó állam? Drága hazug özön! Mindegy hol, hányszor! Kórház, temető. Szegény haldokló, a halálos ágyon. '56-os Nemzeti Ünnepet leveretni?! A hazudozást, felrázó igazként mentegetni??? Felsorolhatatlan hazugság-özön! Országban, Világban, parketten, kövön! Akár Őszödön. Kínlódás, verejték csorog a ..., könyökön! Felejthetetlen ön! Folt a vörösön!!! Felejthetetlen foltok kegyeden! Szegénynek épülő, kormánynegyeden! Mosonyi György
Összehúzódni Összehúzódni, Meghajolni. A szél is minél Kisebbre mérjen. Ki megöregszik, Az menjen Össze. Parányi magba Beleférjen. Mosonyi György
Ötlet Nem kell Horn! Nem kell Gyurcsány! Kettőre húzni egy pufajkát! Nem érdekel, hogy mit mond a külföld! Ez, itt, Magyar föld! Ez, itt, Magyar föld! '56-nak a leverője; Hazug terrorok elkövetője. Kötözzük őket, együtt össze! Álnokságukkal, minket - verőket, Szorosan összekötve őket, Küldjük ki őket külföldre! Ők, százezer Magyart űztek el örökre! A külföld pedig, döntse el, az '56-os Hős, a befogadott, vagy a sortűz-utód, Ki becsületet érdemel?! De amíg, Magyar történelmet írnak, Emlékeznek a terrorra, Öszödre, a "Lipótra", Mert egy hazug, egy csapat, Reform helyett, Magyar sírkamrát rakat! Mosonyi György
500 napja tüntetünk!!! "Megunják és hazamennek!" De reggel újra jelentkeztek. Nem kell Gyurcsány hazugsága! Páncélautó a vára! "Nem tudja, hogy hazudott e?"! Kinek ilyen szava, tette, az ország így értékeli: TAKARODJ!!! Így tessékeli! Aki Gyurcsányt támogatja, a harácsolt pénzt tartogatja. Azt a népünk megutálta, a pokolba elkívánja! 500 nap!!! ez nem is kevés!!! Meg másfél éves semmittevés. Ez a Gyurcsány mérlege, aki akar, éljen vele!!! Mi tőle semmit se várunk! TAKARODJ!!! csak ezt kívánjuk!!! Aki akar, éljen vele!!! Azt se mondjuk, szakadj bele. Ha nincs szégyene, éljen vele!!! Szaladj vele jó messzire!!! Mosonyi György
50 év Ötven évre volt jó a testem. Addig rugalmas és erős. Azóta a reuma, meg a Tüdőosztály az ismerős. Eddig szerettem, szerettek. Eddig lángolt életem. Úgy tűnik, ezután, már csak, Csak szikrácska jut énnekem. Nem jártam szerencsétlenül. Nem kerültem oly szörnyű rosszba; Nem követtem el semmi rosszat. - Csak ennyi volt beprogramozva. Mit lehet még ezután tenni? Jobban vigyázni Kedvesem! Megpróbálni: Nyugdíjat élni, Dolgozni, élni - csendesen. Szerelem? Vége. Jön a csúz És mindenféle nyavalya Nem turbékol bús gerleként, Ki azt se tudja, mi baja. Ötven évre volt jó a testem. Lelkem átért az egeken. Isten Veled rugalmas léptem, Fiatalság és szerelem! Mosonyi György
50 évesen. 50 évesen feladtam magam Az elmúlásnak, de kikacagott. A Jóisten pedig kegyesen, Még néhány évtizedet is adott. Élhettem és megélhettem azóta Sok szépet, hasznosat, Ne írjátok le magatok korán, És visszaadjátok a kapottakat. Adni, visszaadni, de nem egy az egyben, Ha úr vagy az életed felett, Törekszel visszaadni szebben! Mosonyi György
Az özvegy Mióta egyedül van, szinte már egy sincs. Most látható, hogy a társ, milyen nagy kincs! Mosonyi György