Mosonyi György versei





Palackposta...





Mindegyik versem palackposta.

Lendületesen eldobom.

Ezzel a sorsom gondolatom

Messze áramló vizekre bízom.

Hullámok viszik levelem,

Ringanak éltető vízen.

Lélek az Óceánok végén,

Kér, vagy valamit elüzen.

Dobálom tovább verseim.

Lám ezt is, nézzed! Halihó!

És csöndben, gyorsan közelít

Rég úton lévő fényhajó.





Mosonyi György




Palackposta, Hollandiába! Hollandia. Tulipán tenger. Szélmalmok. Emberi rendszer. Ember. Ki tengert zaboláz. Okos szorgalom. Munkaláz. Bátorság a háborúkban. Magyar gyermekek patrónusa. Magyar életek biztosítója. -Várjuk, hogy kezed továbbra óvja, Kik szolgáltak nálad éveket. Mit telepítettél zöld mezőre, Jó gazda e-itt, ma minden őre? Értik jól a család barátot? Ellenőrizzed és majd meglátod, Ha továbbra is jól akarsz aratni, Nem kell mindennek így maradni. A vetés nem minden évben pontos. Pedig a magágy mindig is fontos. A magyart gyakran hajtja a vére. Többet tegyen, mint elvárja bére. Olykor nem érez határt. Meddig hasznos, mi az, - mi - árt! Hollandia. Északi Tenger. Zúgja, zúgja, legfőbb az ember! Ha van ereje, bátorsága, Karját a világra is kitárja, Új évezred minden fia, Hollandia! Hollandia! Mosonyi György
Palesztina Nem láttam soha Palesztint, Sohase Palesztinát, Pedig volt már A térképen, És kikiált majd Egy új hazát! Nem hullhat Hiába vér, Nem veszhet Annyi áldozat, Hiába lőnek Golyókat, Legősibb átkokat! Óvjátok véretek! Ne vesszen annyi Ember el! Vér nélkül Küzdve, rendületlen, Palesztin! Győztes is leszel! Mosonyi György
A pápa 1999-ben... A pápa nem megy el Erdélybe. Tán - egyszerűen nincs idő. Bukarest, Ortodoxia fontosabb, Mint millió hívő. Péter utóda, Vojtilánk! Ez a lengyel-magyar barátság? Évszázadok óta hiába száll Erdélyből fel annyi imádság? Péter utóda - QUO VADIS? Élted útját cáfolod? Szókimondóbb és bátrabb voltál! Ez - most miféle új dolog? Én is öreg vagyok immár, De nem hagynám Erdély népeit, Kik reménykedve hallják az Eget, Az igazmondók érveit! Válaszom ez - ha végleg döntesz: Nem mész Transzszilvániába. Hívhat Olaszhon ege, tengere, Én se megyek el Rómába. Ha pedig mégis eljuthatnék Az Örök Városba - Szent Atyám, Vatikán mégse, - mert fontosabb Hitem, népem, szülőhazám. Gondold meg! Kérünk, kérve! kérünk! Jer a Kárpátok belsejébe! Igazat adsz és parolázunk, Örök békében. Fenn az Égben! Mosonyi György
A Pap-szigeti piknik Feleségem piknikre meghívást kapott, gondoltam, én is vele tarthatok. Talán egy, egy verset el is mondhatok. Képviselőnk nagyon helyeselte és a szervező gondjára terelte. Ott is megigérte, oda küldi Őt, de csak a Medárd dörgött. Nem láttam szervezőt. A műsort bemondták, a versem sehol. "Az ígéret szép szó" - elmaradt valahol. Az eset sehol se hagyott nyomot. A költő, versmondó csendben elballagott. Kis ígéret volt, tán szót se érdemel. Csepp üröm talán, senkit se érdekel. "Csak" kimondott szó csorbult keveset. - Medárdos idő járt; esett, esett, esett... Mosonyi György
A Paradicsom után Senki se akarjon gazdagodni közéletből, politikából, sokfelé ágazó, látszat-állásból. Elég régen "lejöttünk a fáról". Jó ha van víz, levegő, élelem, állás. Rendesből meg is lehet élni és van is rajta áldás. Harácsoló bandák majd nem lesznek, nem lesznek bűnös maffiák. Tisztességben nevelheti az ember gyemekét; leányát, fiát. Aki rosszirányba megy, társak tartják vissza. A pazarlás, a pöffeszkedés, az erőforrásokat irtja. A tisztább út előtted is nyitva! Az emberiség, a becsületre vár! Vagy elborít itt mindent a szennyes ár! Nem marad másnak, ha elszívod a másoknak "járó levegőt" Itt már eladnak eget, földet és mindíg találnak reá "vevőt". Ne légy orgazda, de élni hagyj, ahogyan Te is élhetel. Tisztán, jogosan, mit nem fed a titkosított lepel. Titkolózóban meg ne bízz! Vagy fedd fel a titkok fátyolát! Ne tűrd, hogy szenvedő indokként eléd citálják a Hazát! Itt egyszer minden kiderül, ha tengerbe is süllyeszték. Nem nyeli el az idő, bárha súlyos a nehezék. Ki dugdos, titkol, "elévült" - hebeg, az nem lehet a Te gyermeked. A bűnös meg bármi ürüggyel a szemedbe bele is nevet, ne nyugodj, míg hiteltelen mond a Népnek, "megváltó" beszédeket. Ha hazug a szó, az aljasságát soha, soha meg nem érted. Az Egyház se lehet közömbös! Az Igaz, a lelkekben dörömböl! Ne a haszon érjen az Égig! Égi Utakon mehessünk végig! Ha a Paradicsomból kiűzettünk, emberi legyen Földi életünk! Mosonyi György
A paragrafus Egykor hívták egyenesnek. Nem tetszett az embereknek. Addig csűrték-csavarták, A paragrafust kiagyalták. Most jönne a nehezebbje; Csűrjék vissza - egyenesre! Mosonyi György
Parázs Van valami a szíved mélyén, Valami szunnyadó parázs, Valami lehet; lehet, hogy szeretsz, Vagy az egész csak álmodás? Mondd el, ha szívedbe fogadtál, A kétség, emésztő fájdalom. Ha szeretsz, még oly szép lehet; Kigyúl a nap az alkonyon. Egy életre talán elég is, A napból egy kis fénysugár, Felhevíti hűvös alkonyt, S a boldogság szívünkre száll. Mosonyi György
Párizs lángjai... Égő autók. Nem a bosszú műve. A "nem egyenértékű csere" Hol nincs az életnek érdeme. Paloták fényárban. Tengődő szegények. Megél a Ma-, a Holnap-gyermeke?! Jótékonyság. Alamizsna helyébe ÉLET kellene, Hol sokkal nagyobb részt kapna, A Ma-, a Holnap-gyermeke. Más országokban, hasonló a helyzet. Szörnyű vérengzések innen eredhetnek. -Valamit csak odavetnek Munkásnak, szegény embereknek. Nincs munka. Olykor nem is fizetnek. A bűnözésre is táptalaj. Azért öl, mert élni akar! -Új gyarmatoknak olyan létet adnak, Mint hajdanán a régi gyarmatoknak. Ők egykor szabadon bemehettek, Ma ellenük - kerítést emelnek - Új- és új szövetségbe tömörülnek, Ha haszon van, megint ők örülnek. Osztják, fosztják a kerek Világot, Az Űrt, a zűrt, meg a Mennyországot. Nyersanyagért bárhova elmennek, Embertelen háborút szerveznek. A Francia, holland NEM se számított. Egy bürokratát meg nem állított, Ki magyarázta volna a NÉPNEK, Hogy meg nem állnak, csak lépnek, lépnek! Unió a Régiek menedéke! Ha otthon kiesik, itt léphet tisztségbe. Régi-rend-vezetők - itt csinálnak újat, Kik régtől is újak; újból meglakolnak! A haszon számít régi-új gyarmaton, A vastagabb pénz számít, meg a Hatalom?! Ha újat akartok: Újak kellenek! Nem múltat szolgáló, - tiszta emberek! Nem nyaktiló, - de tiszta elviség - Önzetlenné légy - EMBERISÉG! -Alamizsna helyett, jobb élet kellene! Ezt várja a Jövő - Életünk Gyermeke! Mosonyi György
Parlament és Demokrácia Nincs joga bizalmi szavazást kérni! Köteles azonnal eltűnni! Lelépni! Hazug - alvilágot nem fogadnak el A szavazók, az igaz emberek! Aki mindennek elmondta a Hazát, Meg nem találhatja hazafiak szavát! A bizalmi szavazás: Hazug, ócska trükk! És a hazugokat MEGELÉGELTÜK! Képviselők! Esküt tettetek! Leváltani Gyurcsányt, Vagy együtt menjetek! Névszerinti, nyilvános Szavazatot kérünk! Látnunk kell: ki hazug, Kitől nem kell félnünk! Nem utánajárva! Rögtön elénk tárva! Ez is belefér tán - A Demokráciába!!! A TV mutassa, Ki, hogyan szavazott! Ne csuklyát tegyetek! Mutassatok arcot! Gondolj az esküdre! A Nép igazára! A Parlament NEM LEHET A hazugság vára! Nem adhattok felhatalmazást Hazug, csaló kormányfőnek. Nem maradhat politikában, Ki magát mondta semmittevőnek! Oly mélyre zuhant, Hogy nem is fogja fel, Amit mond, már rég Nem hisszük el! El kell döntenetek, Ki, kinek barátja, Ki szavaz a Népre és Ki a Gyurcsányra! Aki a Hazáját A Népét szolgálja, Azt Népe, Istene, A szívébe zárja! Ha a Parlament, mégis a hazugok vára, MINDEN MAGYAR JÖJJÖN AZONNAL UTCÁRA! Mosonyi György
Pártok - A "Szabad Madár", karvaly ma már. Volt Baloldal. Fennkölt eszmékkel. - Megint "Szaharában" Maradtunk Pajtás! Egy M betűt elhagytatok több jelentéssel! Magyarságot, Munkásságot, Tisztességet! Terroristák, sok, sok rácsot emelők, a joggyártó itt seholse felelős. - "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" És kezdett '56-os Okleveleket aláírni. Utóda normális országot kívánt, a jelentősek közül szép lassan kivált. Repedt a bögre, bólogat "balra", bírálgat jobbra, nem tellik többre. - Dolgozó Vidéki Emberek Pártja, megjött a jog és szócsavarás ára. Nincs érdekképviselete a sokaságnak, pedig kérges a tenyerük. Ásnak, kapálnak, lábuk visszeresül. Élelmet, élhetést adnak nekünk. Ha nem lett volna Parasztság, sohse lett volna itt Ország! Nem búzaégetéssel! Nem sokhelyről zsebelt pénzzel, de azzal a kérges tenyérrel! Az lesz az Igazi Dózsa, ki összehozza Őket, Becsületszóra! Hajrá! Előre! Munka Népe! Az ország Vidéke! Kertésze! Méhésze! Pusztuló életünk édes méze! Állattenyésztők! Fóliások! Nem győzhetnek le az őrült fóbiások! Traktorok! Felrobogjatok! Semmivé legyen a sok tiltó tábla! Jusson paradicsom, tojás a bandára!!! - Hol a MIÉP? már nincs gazdája?! - A FIDESZ. Az Ifjak serege. Csaba Útja! Fényünk Ege! Nagyon sikeresek Vagytok, de nagyon nagy szüneteket hagytok! Olykor, szinte alszotok, de nem csuklyás az arcotok! Néha nagyobbakat markoltatok. Harcoljatok foggal - körömmel! Hová hívtok, oda megyünk örömmel. - A Szoc. Dem-ek külön jártak, erőszak egyletté váltak. Ez a poliitka emberek?! Szeretnek, nem szeretnek, olykor kilóra megvehetnek?! - A Cigányok pedig talányok. Náluk jobban lobognak a lángok. Munka legyen! Dolgozzon, tegyen az életért és akkor nyomorúságuk végetér. Éljen. Se Ő mástól, se Őtőle más, sohase féljen! - Fel hát Népem! Fel Főerő! Most doboljon a gőzerő! Dobok peregjenek! Lobogjanak Zászlaink erőszakmentes szélben! Éljen a Magyar! Testvériségben!!! Mosonyi György
Passzív dohányzás Ez is tüdőrák lehet! Gondoljátok meg emberek! Ha a megállóban a szél a füstöt Reád fújja! Újra, meg újra! Az passzív dohányzás! Tüdőrák! Lenne reá is orvosság! Tömeg helyen, TILOS legyen! Minden helyen, ha károsíthat az életen! Mosonyi György
Pató Pál népe Mondjuk az "őszintét". Tudunk veszíteni, Nyerni nem tudunk. Tudunk legyinteni, Tudunk lemondani: Nem érdemes, Az Ország, javulást Nem érhet el. Nyerészkedőkhöz Törleszkedünk. Taposott utakra Törekedünk. Szavazni nem megy. Nem hisz Neked. Lefelé tartva, Leél egy életet. Ady megírta, Petőfi is; Kell itt a rúgás, A csörgő bilincs. Azt is megírták, Ha felkelünk, Sírunkba,vagy, Az Égbe megyünk. Felkelés nem kell. Csak menetelés. Emberibb, hősibb, Mint a törleszkedés. Cselekvő ember, Ma még kevés. Divatosabb a Semmittevés. Pató Pál népe! Nincs igazad. A szavazásokkal Lehet szavad! Ha nem mész szavazni, Nem kár érted! Mindig lent leszel. Majd megérted. Javulhat sorsod, Ha teszel érte, Megértheted, látod, Hogy megérte! Addig mit lehet? Mit kell csinálni? Hazug erőknek Jól ellenállni! Mosonyi György
Patyomkin falvakat! Belecsúszunk az őszbe, a hűvös éjszakákba. Sohase vissza az édes, forró nyárba, emberibb politikába. A Patyomkin falut régen kitalálták, Magyarországon tucatszám gyártják. Leplezik véle szegény szegénységét, gazdag gazdagságát. Aljas hazugságát a Világ elfogadja. Nagyobbak is gyártják, mivelhogy praktikus, hisz régen kitalálták. Nem létező falvak, nem létező jólét. A halál sikongat, a kocsis rikkongat, csöngő hangja csöng, az ő hangja dönt. Lent van a nagy semmi, jókedv "odafönt" Így csúsztunk bele EU-ba, NATO-ba, a régi "urakba", új szerző gazdagba. Csúszunk a pokolba! Semmi se kellene, "csak" az igaz szó!!! Siklana a szán, hahó! Halihó! Add! Mindenható! Add! Mindenható! A magyar politika tovább is altathat, építsetek további Patyomkin falvakat. Hajtsátok a Népet a vágóhídra, zord Atlanti Szövetségbe! Mondjátok tárgyilagos tudósok! Mitől, meddig nem voltunk csatlósok!? Sokan itt találják Amerikát, honnan, meddig NEM Amerikáé a Világ??? Mosonyi György
Paul Verlaine Nők ciklusa - után... Ahogy a szél zúg ablakomban, Ahogy a nyírfa betekint, Ahogy a nyár, forrón ragyog rám, Az elmúlás - ahogy megint. Nem részletekben, nem főleg úgy Szeretlek, - csupán égek én, Ahogy vulkán tör, ragyog a bíbor És elpihen az égbolt peremén. Ahogy a szél szeret zenélni, Ahogy földrobaj dübörög, -Csendben szeretlek, amíg élek, Amíg az örök - rám köszönt. Mosonyi György
Pedig, háttal ült... Rozálka, hosszabb verset gépelt. Mögötte, írtam egy másik, szépet. Hogy szóltam, nem is csodálkozott. Tudtam, mert szuszogásod megváltozott. Mosonyi György
Pemetefű / 1 perces / Pemete cukorka Vagyok Mondá Az Édesem. Egyet is Értettünk és Csókolóztunk Édesen. Két napja Még FÚRIÁK Voltunk, Kígyót és Békát Kiabáltunk. Sőt, vagy 4-5 Órára Nagy mérgelődve El is váltunk. Ennyi és ne több! Ebből elég volt! Mondta végül A kis agyam És máris Kocsiban volt a Drága Pemetefű Kis Bogaram. Nem szégyellem, Hogy öregen is Fiatalosan Veszekszem, De meg jő az Eszem 4 óra Múltán, Ha mérgelődve, De lefekszem, Hát helyre billen Az egyensúlyunk, Vissza találunk Édesem, Pemete ízű Kis cukorkám És csókolózunk Édesen. Mosonyi György
A pénz... Mindig is volt valami érték. Mindig adtak valamit érte... Csak később, évezredek múltán Nevezték az értéket - pénznek. Vitattam, vitattuk sokan: Lehet pénz nélkül boldogan!? Hisz' a pénz nem szerepel A "Boldogság" definícióban. -Ám mégis ott van, Leírhatatlan valami - anyagi alap, Mindegy, hogy hívják, ott feszül, A nyugodt lét alatt!... Meg kell hát valamit tanulni: -Bár a pénz nem boldogít, Pénz nélkül, nehezebb boldognak lenni itt. Nem szó szerint. Nem embertelen, Hogy csak a pénz a Mérce, De - fennköltségből, emberségből Se maradhat ki, mégse, mégse... Kunyhók és paloták között, Sikátorokban, - fényözönben, Értékteremtő lüktetésben, Noé bárkában, vízözönben. Duzzadó mag, humuszban, rögben, Vagy tűzkévékben, Napkörökben. Légy inkább, még-inkább Ember! Szépségre, jóra, adjál ezerszer! -De amin nem fog az enyészet És ma megköveteli az Élet, Nevezd: Értéknek, Kincsnek, Nevezzük egyszerűen: Pénznek! Mosonyi György
A pénz szaga Politikai kalandorok, Ígérgető-gépek. Többször voltak már hatalomban, Kábították a népet. Tőkések - bárhonnan is jöttek, Valós politikai küldöttek. Toronyházak számukra nőttek, Többen vannak szegények, elgyötörtek. Gyógyítandó a szegény sebe, Fogyózzon a gazdag zsebe; Ha a haszon nem az Égre mehet, Gyógyíthat szegénység - sebet. Hol van a tőkés tiszta elve? Hol a Tisztesség eltemetve?! Helyükben jogi csűr-csavar! Innen a népi zűr-zavar! A kommunizmus reá a példa! Meghalt sok tiszta próféta. Helyükbe léptek jó-pénzű mások! Innen az utód?! Innen az Átok?! A Világnak oly sokat ártott, Hogy sok vezetőjük pénzre vágyott! A pénznek pedig van szaga. A szegénynek alig van szava. A pénz szabja meg, hogy mit teszel, Ha kilógsz a sorból, elveszel! A Hívő hisz, míg ember él! Milliók haltak meg elvekért. Ám, ha a pénz felől fújt a szél; Az a rendszer is addig élt! A dőzsölés ára az lehet, Hogy a birodalom megremeg! Sok-mindent kéne rendezni még; Ne hiába fizessen a Nép! Ha az adót lenyúzzák Róla, Ne vesszen, - hasznosuljon adója! Érték, gazdátlan ne legyen! Üljön a maffia vesztesen, Okozó ne csak nézzen a kárra, Néki legyen a legnagyobb kára. Metternichet még elbírta a rendszer, De utána, meghalt sok millió ember. A hatalom ma is sokfelé recseg, Döngetik szegények, véresek. Előbb kellene odaadni! Megetetni és jóllakatni! Szél így is fújna, de Békéről szólna: Dolgozni! Élni! - Gyönyörű óda! Mosonyi György
Petőfi Sándor Egy napra támadnál még fel! Csak még egy napig tartana élted! Ott tolonganék, millió magyarral, A Hazáért, kezet csókolni Tenéked! Mosonyi György
Picike Szüli napi ének Picike vagy, Picike lény. Csillagocska, Fény, Égi fény. Megszülettél, Növekedsz, Maholnap felnősz És szeretsz. Mindig szeresd Szüleidet, Akik óvják, Lépteidet! Nagyszülőket, Minden jó embert, Ki segített Egyetlen egyszer. Tanulj! Ennek Nem lehet vége. Dolgozz! Nézz a kék égre! Kívánunk: Sok boldogságot, Egészséget, Nagycsaládot! Gyuri papa: Mosonyi György
Pislogó fény... A lámpák pislogva, villózva égnek, így ég pislákolva a mai magyar élet. Az oroszok, már bocsánatot kértek, a katonák elhagyták már e vidéket. De, kik szolgáltak, haptákba álltak, még mindíg nyakunkon ülve politizálnak. A régiek, lassan, kihaltak, jó pénzért, követőt is kapnak. Olykor a réginél is zagyvábbat akarnak. Azóta is reng a magyar talaj, de megy a harácsolás, régi és új "davaj!" Hol van a pénz, a nemzeti vagyon?! Bujócska megy bankokban, valahol!!! Ha használják, akkor tőke a tőke, nem is menekülnek el előle. Őrült adósságok az unokánknak, mindez a mai politika átka. Pislogó fény mutat csak új világba. Új vállalkozók, új sarcra indulnak, ennyi jutott mára a magyaroknak. Aki hódol, a júdáspénzt meg kéri, a szegénytől veszi el, sűrűn adják néki. Persze a sarcot könnyebbnek érzi, ezt a harácsot akár, reformnak véli. Ez jut mára szegény magyaroknak, Ha igyekeznek, urnáig eljuthatnak. Az elnyomók csapatba zárkóznak, a szavazásra rágalmakat szórnak. Kelj fel mégis, én jó Magyar Népem! Keljen újra, Új Napunk az Égen! Dobd be szavad a 3 IGENre! Igaz szókra, Igaz Istenedre! Nincs még béke se ma, se idővel, csakis rendes, békés vezetővel, Ki a népet szolgálja, karolja, hazugságot, a bűnt megtorolja! Sohse fogja népét pofozni! Kis többséggel, tömeg-törvényt hozni! Együtt él és dolgozik a néppel, így lesz a nép együtt nemzetével! Mosonyi György
A poéta kedvese Nem szeretett, S ma már annyira sem szeret. Hiszen enyém volt, De hozzám sohse írt verseket... Mosonyi György
Pokoli tornyok A trianoni szörnyűségnél Az USA már létezett. Ha vétkeztek magyarok ellen, Az USA erősen vétkezett. Ne kérjétek, hogy hajbókoljak Bárki hatalom előtt, Csak ki segíti a népem, Megsegíti a szenvedőt. Az ártatlan vér - szörnyűség És - megbocsáthatatlan. Az elkövetőkkel régóta Telne pokolbéli katlan. Úgy kíméled, hogy lecsukod Eltartja sok rendes ember Nem bűnhődik, tele szíve Pokoli győzelemmel. Halált, a halálosztóra! Régi törvények éljenek. Az életeket megrontók, Rettegjenek és féljenek. Kevesebb ember halna éhen, A gyógyítás többet érne, Ha életet vennénk az életért, Hogy elveszti, attól félne. Bosszúra ne bujtogassunk. Nem tudhatjuk, mi lesz a vége. Az USA-ban többeknek ezért Ártatlanul hullt már a vére. És nézzen mindenki magába, Mielőtt lesújtana. Nem küld'ne sokakat halálba, Ha elérhetné az Úr szava. Nem Isten az, ki mennyeket Ígér esztelen tettekért, Lefogni vad, ember kezet, A vak-hitnél többet ér. Civilizáció? Szégyenünk! Nyomor, halál, a koldus - élet. Az égre törekvő pénz helyett Élhetést adjunk a szegénynek. Mosonyi György
Politika? Politika? De súlyos szó, Sokan utálták meg szavát! Mit is jelent az embernek? Hogy képviselik az igazát? Ezt kellene, hogy jelentse, Hogy védik életét, érdekét, És nem váltják aprópénzre Ígérgetők - ígéretét. Ha így menne, ősidők óta, Talán nem lenne háború, Nem lenne elnyomott, elesett, Millió árva, nyomorult. Ember vagy, tehát harcolj érte! Hogy politika érted legyen! Hogy úgy válassz, igenis válassz! Hogy képviselőd - érted tegyen! Semmi mással ne foglalkozzon! A képviselő - képviseljen! Ha nem - Visszahívhatjátok! Újra csak szimpla ember legyen! Ne zsíros állás, Néki - a Stábnak, A jobb jusson a Választó Családnak! Jobb legyen a közösségnek, Folyton, folyvást, sok nemzedéknek! Gondolkodj tehát és így szavazz! Bizalmat - ameddig lehet! De kérj számon! - naponta, ha kell! Urnádba a bizalmat helyezd! Mosonyi György
POLITIKA és HATALOM A politika a hatalomról szól Ki kell váltani, e láp-talaj alól. Ha az ember választhat végre, A politikusban él a reménye. Bizalmat és semmi mást nem ád, Hogy a politikus, érdekében jár. Napóleon, hatalmat kapott, Maga mögött, temetőket hagyott. Több barátot, mint ellenséget, Itt és most, vessünk ennek véget. A politikus ne kérjen hatalmat, Csak megbízást. Emberi bizalmat. Ennek nyomán, csak hitelességet. Szolgálja, a benne bízó népet. Ha másik győz, nem okoz zavart, Ha a népének Ő is jót akar. Nem történhet vissza-fordulat, Mire a jog csinál zöld utat. Ezért is az erkölcs a nagyobb, Ne hatalmat, megbízást adjatok. Ne kérjetek fényűző életet, De szolgáljátok a bízó népeket. Jelöltek! Ha ezt nem vállaljátok, Becsületes, ha visszahátráltok! Lesz, ki elfogadja ezen érveket, Így indul, így szolgál minket, a népeket. Ha bármilyen magasra felviszi a sorsa, Sorsunk javítása. Ez marad a dolga. Mosonyi György
Pongrátz Gergely Gyáva nép vagyunk, de olykor sziporkázunk Kapunk Egünkre, egy-egy Csillagot! Pongrátz Gergely is így ragyog! Akkor sok, sok fényesség került az Égre, Új Becsület-rendek kerültek a Népre. A Pesti Srácoktól tapasztalt elmékig, '56. fénye, így szállt fel az Égig! A meghunyászkodás, a lusta ballagás, A "Nem megyek szavazni" Tettekre változott! Az Átkos, - az átkozott - meghunyászkodott! Vakondként mélybe bújt, dühöngve, fújva - fújt. Megszállókat hívott, Magyart már újra - irtott. Új álarcot öltött. Lőtt! Fegyvert újra töltött! A börtön tele lett. a Hős, menekülhetett A pribékek elől, alig tudott már, Hazája felől. Pongrátz Gergely hős volt. Maroknyi csapattal a Korvin közben harcolt. Molotov-koktéllal, jó magyar virtussal, Jó magyar fortéllyal. Akik itt maradtak, Földbe taszíttattak, lefordított arccal! Ez volt a magyar élet. Sok, sok Hős halála. Ezért mondom azt sokunkra, hogy GYÁVA! Ilyen fényes csillag, nem mindenki lehet, De a maga módján, minden ember tehet! Ilyen harcok után, sok ember lehet - átlag. De, hogy volt ezen - népből 1 millió párttag?! Pecsenyéjét sütni, sok, sok ember képes; De a megcsalásban, nem lehetne részes. A Dugovics Titusz, vagy a Pongrátz Gergely Alapjában, mégis csak egy ember! Aki annyit tudott, valamit kell tenni! A harcok poklában, hű embernek lenni! Ha mondhatom, ha írhatom: kicsi nép vagyunk. De, ha üt az Óra; Hősöket adunk. Petőfi azt írta: Világszabadság! /holnap/ Pongrátz Gergely mondta: Most a Magyaroknak! Így hajtunk fejet, zászlót Pongrátz Gergely előtt. Fél - század után, sok nép lett követőd! Hős voltál és leszel, Pongrátz Gergely végig. Pesti Srácokkal kezdted - fölmentél az Égig! Mosonyi György
PONT! Nem tud mindenki verset írni, De az átkot, versben nem is lehet lebírni. Miért /máért/ van Gárda? Amit elér, felkap, azt dobálja? Várja, hogy jöjjön a gyurcsány és stábja, Köpő-, tojásdobáló távolságra. Ki mivel bánik, azzal kenekedik! Gyurcsány, a hazugságával verekedik?! De ez messze hangzik! Kunyhók mélyére behallik! Ha gyurcsány nem hallja meg Sólyom szavát, A Nép, ahogy tudja, keresi igazát. Nem hisztériázok, az, az ő dolguk. De struccként, fejünket, homokba nem dugjuk! A Népet, nem szabad terrorizálni! Kötelessége lenne s z o l g á l n i!!! Mielőtt csitítják a Népet, Ne tartsanak annyi hazug beszédet! Adjanak inkább munkát, reggelit, ebédet! A családnak ételt! Valamit elvenni. Megszerzett harácsból szegényeknek enni. Kevesebb tanácsot, többet tenni, tenni! Igazságot, nem ütleget! Az élet, a sors, úgyis ütlegel! Sok emberből nem az ész beszél, Mert azt se tudja, holnap miből él. Munka nincs, a kenyér kevés, Egyre csökken az értékmérő pénz. Egyre nő a napi kenyér ára, Egyre árvább, ha magyar az árva! Egyre nő az ország adóssága. Kötnek ebet főúri karóhoz, Szónokokat a kortes hordókhoz. Évtizedre szól a kormánynegyed, Százszor fizeti meg majd a gyermeked. Eddig, olyan kormány nem is volt, Ki ennyi múltat, jövőt elorzott!!! Nem tud mindenki verset írni, De, megélhetést, hogy ne kelljen annyit sírni! Adjatok! Adjatok! Csökkenjen a gond! Itt mindenki megéljen! Ennyi kell és PONT!!! Mosonyi György
Porszemnek porszeme Jó, hogy van régóta szívbajom. Nem szenvedek sokáig nagyon, Mert a rossz szív soká nem bírja. Az Élet, az életemet leírja. Vagyok. Porszemek porszeme. A Világűr ilyennel van tele. Mosonyi György
A "pótolhatatlan"! A "pótolhatatlan", púp a Nemzet hátán! Felháborodás zúg a diktátorságán! Annyit se tud, hogy NINCS pótolhatatlan!!! Csak az élet az, ha a halál arathat!!! Mindíg mást mond. Naponta vált, De jobbat a Népnek nem kínált. Ha utcára szórod az embereket, Építenél úri kormánynegyedet, Pazarlás, nagyzolás, hazugság a léted!!! Terrorizálsz! Nem mutatsz emberséget! Ha a Nemzet keze ökölbe szorul, a sötét gazdaság adósságba fúl, gyerekre, unokára adósság csődje vár, a koalíciód csak inoghat ma már! Légy te! munka nélkül! ne a Nép! Már zúgja, harsogja: Takarodj! Elég!!! Diktátor, erkölcsöt nem diktálhat! A tömegek, tisztaságra vágynak! Aki nagy tömegek érdekét nem védi, Az a kisebbség érdekeit nézi! Nem lehet diktatúrát foltozni. Hazuggal nem lehet törvényt hozni!!! Ha néhány százaléknak ez az álma, A tömeg, az első alkalommal lerántja! "Egy gondolat bánt engemet" Nem szabadulok tőle: Szörnyek kezében, gyilkos a tőke!!! /Mint diktátorság a bolsi időkben!/ Hiába lenne Szent az elved, Ha a gyakorlatod, minden jót elvet! Bűzlik a szád! A pótolhatatlanság, újabb hazugság!!! Egyszer váltanák le; - próbára 4 évig! Kalapunkat dobálnánk az égig! Kiderülne, ami nyilvánvaló: A pótolhatatlan, jobbal pótolható!!! Mosonyi György
Pozsgai Ecsém! Imre! Bátyám a Hitben! Kimondottad: Népfölkelés! Az ellenforradalom; Tévedés! Máig hiszem, Van lelketek. A többségnél ez, Nagyon beteg. Akkor ez, Ír volt a sebre, Az eltájolt Embereknek. A többség sajnos Nem ment Veled. Ők ma korlátolt Betegek. Baloldal, ma Már a múlté. A hatalom, Harácsolóké. Áramol oda Pénz, becsület, Nincs Haza, '56. Hevület. E szóért Téged Kitüntettek; Gratulálok! Meg se büntettek. Én is valahogy Így vagyok. Legyünk továbbra Is magyarok! Nem kívánunk Mást akarni, Becsülettel élni. Meghalni. Mosonyi György
Pözsóka /szerettél/ Szerettél velem jó moziban lenni, Kis kalapodat fejedre feltenni. Kis lábaiddal, tip-topogni vélem, Mosolygó kaucsuk hajas - baba képpel. Sétálgatni vélem napon, vagy esőben, Koppanó léptű Holland facipőben. Nevetni nagyot, harsányan, erősen, Vezetni lépteim, anyás - felelősen. Ringattatni magad, mint Apával lánya, Forró csókot nyomni, epedő számra. Szerettél otthon is velem filmet nézni, Egy-egy jelenetet olykor felidézni. Újra megnevetni egy-egy csacskaságot. Szerettél velem minden jót remélni, Más bajába magad mindig beleélni, Segíteni máson, mindenkin szerettél, Ha nem jöttek hozzád, valakit kerestél. Szeretted, ha én is, itt is véled járok, Szeretted szeretni az egész Világot. Úgy szerettél vélem nagyokat kacagni, Üde levegőbe, nagyokat harapni. Szerettél vélem mindent, mindent látni, Szerettél forró borzongásra várni. Felsorolni mindent: nem is tudnám tenni, Úgy szerettél vélem szerelmesnek lenni! Mosonyi György
Prága utcáin... Új tavaszt érzek. Új Világ ízét. Villanásokat az éjben. Nem félem a vulkánok tüzét. Nyomasztó, nyomor sötétben. Háborúk, atom, taposóaknák, Éhen pusztuló milliók. Bankárok ülnek, osztják A világot, profitot, sok-sok billiót. Bankár keze legyint, Kormány átveszi, nincs pénz. Sír a szegény, megint Elvész egy újabb kis remény. Kisgyerek sír, bordája látszik. Már nem sír, már elmúlt, már vége. A pap, áldást oszt, jót hirdet, jót akar, De hiába tekint fel az égre. Gyűlölet villan. Meghalnak sokan. Ember, az embernek farkasa, Úgy tűnik, nem lesz itt béke, Nem jő már boldogság soha. Bolygónk már kész. Ha szól a gong, Nékünk már befellegzett. Pusztul mind, mit ember csinál, Amibe egyszer már belekezdett. Ami rettenet, megcsinálta. Ami jó, azt alig - alig. Mégis azt hiszem, pirkad valahol, Valahol hajnalodik. Minden rajtunk áll még, mirajtunk múlik, Vagy rajtunk vesz el, Minden azon múlik, táplálod a jót, És ami rossz, az ellen mit teszel ?! Ha beletörődsz, ha ilyen a világ, Ha gyáván, megverten vegetálsz, Ilyen lesz még egy darabig, És utána a pokolba szállsz. Ha jó szellem jő és az ember Újra emberré magasztosul, Megél itt föld, minden élő, És a jó újra, és jobban boldogul. Prága - egy állomás. Tovább, tovább! Tőkések újra osszatok! Emberek, fények, kik sötétben égnek, Harcoljatok! Harcoljatok! Mosonyi György
Program 2000. Elég volt a Don áldozatából! Ne gyilkoljon senki több Magyart! Sehová a magyar katonákat, Csak, ha önként menni akar. Kiszolgáltuk a fasizmust. Mások fegyvert fogtak ellene. A bolsevizmust is kiszolgáltuk. Ez lenne a magyar szelleme?! Rákosi. Kádár. És utódaik, hirdettek Új Világot, Tömték zsebüket, vállunkra raktak Másokkal együtt, több ezer-milliárdot. De jöttek az újak, újat fuvoláztak, Felhozzák a magyart nagyszerű polgárnak, Amivel komoly sikert is arattak, Hálából vállára új terheket raknak. Nincs vége a pénz elszivárgásának, Felfortyanást keltő ki- és elszólásnak. A titkok fátyolát sokakra ráfedik, Azt hiszi a pórnép, hogy megint rászedik, A pór pedig szapora, nem úgy, hogy születik, Hanem, hogy pénze nincs, oda csak leteszik. Hát ezért van annyi hajléktalan, szegény, Mert nagyon sok, a bűnből, harácsolásból él. Az lenne pedig a cél: Polgár.Magyar ember. Végre, hogy jobban élj és itthoni renddel. Jobb országgyűléssel, mert ez - csapnivaló! Nincs ott sűrűn. Érzi, hogy nem oda való. Ha nem hivatás, hogy a népét képviselje, menjen el máshová - és más elviselje. Azért se válasszon Elnököt minékünk, Majd mi választunk, ki is áll ki miértünk. Ha egyszer rálépett az ötvenhatos útra, Ne parolázzon a barrikádon - túlra. Egészség! Ez a legfőbb ügyünk, Az, hogy egészséges legyen a nemzetünk! A gyerek, a felnőtt, az öregember! Ne a patikában számoljon, töprengjen, Hogy: egyen? fűtsön? vagy orvosságot vegyen?! KÓRHÁZ - KFT vagy talán gebinbe? Olyan szakadt, mint az öreg koldus inge. Rázzuk fönn magunkat, minden bút feledünk, - Mint az Átkosban vótt -, hogy kilóg a fenekünk. A Földnek Embere is egészségben éljen! Biztonságban és sohse rettegésben. Hogy a felvásárló húzza le a hasznát, És a munkájáért, majdhogy semmit se lát. De lássa, hogy megél a "Mezei Szorgalom". Ha dolgozik serényen, áttör a bajokon. A hadsereg nagy pénz, olcsóbb is lehetne, Ha az Orosz kicsit jobban is szeretne. Én szerényen most egy megoldást kiáltok: Ne ingereljen Vadkan - Elefántot! Ha meg gond lehetne, az Atlanti-tájon, Úgy oldjátok meg, hogy íly - messze ne fájjon! Rég hangzott az utcán, most mondom ezeket: A szegénység helyett: Munkát, kenyeret! Elutasítani minden környezeti veszélyt. Csak abban bízz, szavazz, aki tesz is ezért! Aki pedig ma is - ellent kíván tenni: A Magyar már-csak Magyar és Polgár akar lenni! Mosonyi György
Prózai vers Miért nem jön rá a magyar, szavazással érheti el, amit akar?! Ha semmi baja sincs a világgal, menjen a koalícióval, menjen a "szocialistákkal"! Akkor minden közvélemény-kutató tévedett, ha a vizitdíj, kórházi napidíj, a fizetős iskola a megálmodott célod, életed. Ha sok a pénzed és el akarod költeni, ebben a "szabadságban" akarod életed tölteni? Vagy ebben a szegénységben boruljon rád a szemfedél, és halni is kész vagy a milliárdosért, a hazugokért, a terrorért, az ütlegért? Itt "nagy a jólét!" alig van böszmeség; itt minden vezető Érted él!? De, ha Te vagy a szegény, ha Te vagy a szerény, a serény szíved ott van a helyén, jöjj szavazni a Nemzeti oldalra, a Fideszre, vagy aki akire akarja. Ha ez a 6 év rossz volt, ha nem kéne a pazarlás, a kormánynegyed, sínfelszedés, akkor a helyzet más, akkor Neked kell a szavazás! Ha a hazudozás, az kell Neked, táncolj és élj vele! Kifizették a libádat?! Vagy temették szülődet, nagyapádat?! Beverték a szádat?! Neked is kínálták pufajkások a pufajkákat?! A közintézményt megfojtanák, az Ellenzéket kiirtanák! Kórházban, klubban tanácskozni TILOS! A jog, diktátort segítő papiros! Joggal kérdezzük, némi dühvel, miért nem tesz ezek ellen Brüsszel!? Mindenbe gondolj bele! Így szavazz! Így élj vele! Jog kell, vagy elég egy tisztességes ember!? Egy vezető, hány beosztást bír el?! Csak csordogáljon több helyről a pénz, mindent Te fizetsz! Ennyi az egész! Milliárdos dirigáljon, vagy csak rendes vagy és az Isten is megáldjon!? Van itt munka, évtizedes munkahelyen van becsületed?! dolgozhat ott Szakszervezet?! Vagy csak "buszban", meg nem látva?! de munkatársát szolgálva?! Van még kényszervállalkozás?! Van még fekete gazdaság?! Melyik gazdaság dübörög?! Sok koldus, hajléktalan könyörög! Hogyan is lett hajléktalan? Mondd! röviden, folyékonyan! Hány segítő kéz segített?! Sorsod mégis utcára tett!!! Van, volt emberi jogod, vagy kutyáénál rosszabb a dolgod?! Így szavazz! Így gondolkozz!!! Ha jót akarsz önmagadnak, családodnak, országodnak, szavazz! Szavazz! Lelked rajta! Hogy bizalmad ki is kapja!? Ha kivette amit lehet, de, csak nyomort juttat Neked, amit mond, amit tesz, azt elhiheted?! Karvaly tőke, Sztálin ökle és a terroristák kölke rabszolgává tehet örökre!!! Az Ifjút csődbe viszik, az Öreget eldöngetik, pénzedet mindíg elszedik!!! Ha ezeknek hiszel, Egekbe se szállhat lelked, még ezen a Földön pusztul el! De, ha tiszta lobogók alatt az ország lelkes csapata halad, szavazni megy, szavazni mer, a balsors fölüle örökre múlik el!!! Mosonyi György
Pufók Piroska Sűrű erdő közepében éldegélt egy ordas. Szőrös volt a talpa, a foga hegyes volt és horgas. - Jött Piroska... farkas morgott: mit lehet most tenni?! Ilyen halom édességet nem tudok megenni! Mosonyi György
Pusztuló erdők Száraz fa dől, másik szárazra, Együtt dőlnek, le az avarba. Míg lesz avar, pusztuló erdőben, Még él az erdő. De élte, elmenőben... Csak nézed. Nem látod. Nem érzed. Az erdővel veszel. Elvész élted. Fák nélkül, semmi, semmi sincs. Még ma se tudod: mekkora kincs! Elfelejted, hogy onnan jöttél. Hogy nélküle, csak tél van. Csak tél. Jégkorszak jő, vagy forró láva. Véle haladsz a pusztulásba. Ha most még megóvod, megvéded Véle az embert, magad is véded. Vagy - árnyas, lombos erdő, Vagy fák nélkül vár - a temető. Mosonyi György
Vlagyimir Putyin Újra király jött Napkeletről, Vagy Északról. Ki mondja meg? Ha békében jön. A békéért, Tőlem akár szent is lehet. Nem mindig szent az, aki szent. Király alig - alig lehet. Aki olykor rendet teremt, Nem mindig érzi az életet. Új ember jöhet Napkeletről, Vagy Északról, ki mondja meg? Választás előtt annak jobb ez, Akinél nagy sikert jelent. Szeretem az Orosz népet. -Nem bolsevik, ki kommunista - A bolsevik, gyilkos elhajló, A népet, a rendszert is megnyúzza. Ki vagy?! - Történelmi kérdés! -Ha szolgálod az emberiséget, Király is lehetsz - Napkeletről; Kenyeret és sót küldök Tenéked! Mosonyi György
Pünkösdre 2008. "Hitványabb Nérók" Ady életében. Zsebből-zsebbe, átkosék érdekében. Fekete gazdaság, hazugság, gazság. Beton törvény-halom, övék a hatalom. Csont és húsdaráló; hármasból, egy halom. József Attila kép a falon. Nincs ott a Szelleme, a szegények gyermeke. Szegényül az ország, kibökken a bordánk. Gyurcsányista "erkölcs" minden pénzt elkölt. Nincs Haza, csak haszon; új jogokból HALOM. Mind betonba öntve, ők járhatnak közte. Ilyen "dinasztia" nem volt Habsburg óta, a kapcsolat, az uram-bátyám, "örök" folytatója. Csak az ellenállás, gyurcsány ebrudalás lehet első lépés, új levegő légzés. De az álnok rendszer, él a szegletekben. Jelen van mindenhol, felbuggyan lépteinknél; gyereknél, szüléknél. Fekete itt minden, itt lóg a kilincsen, itt lóg minden rácson, örömön, virgácson, boldogító nyáron. Újra kell kezdeni őszintén lélegezni, a tisztább jövőből, termést hozó őszből, tiszta '56-ból, szavazó tavaszból. Őrizzük e lángot, a tisztább Világot. Nem gyűlölet, mi nálunk érdemi, ettől szeretnénk mindenkit védeni. De, ki nem így látja '56-ot, az szabadságra támadott! Míg egy ember is ártatlan' hal, Nem lehet tiszta a Magyar! Ahogy lehet, jóvá kell tenni, nem lehet gyűlölettől eltelni! Mindenütt van ártatlan áldozat, de '56-nál is a FÉNY az áthozat. A tiszta fény a jövő, a sötét múlt az átkos, az eltűnő! Ha szavaznod lehet, szavaznom kell nekem, csak így lehet jövőm, így élhet gyermekem. Kisebbségben csak "kormányozzatok" A Népünktől így is fényévekre vagytok! A nagy semmi a ti sorsotok! A hazugságotok, titeket ostoroz! Véreim! Előre! Hosszú, hosszú "harcra"! Így vihetjük Népünk győztes diadalra!!! Mosonyi György