Mosonyi György versei







Úgy jött

 



Úgy jött ajkamra a vers, a szó,

Ahogyan hull, csak hull a hó.



Úgy jött ajkamra vers, a líra,

Ahogy simul a papírra.



Úgy jött szívembe gondolat,

Ahogy szél fúj, továbbhalad.



Úgy jön szívemre feszülés,

Ahogy múlik a napsütés.



Úgy jön szívemre hálaének,

Ahogy az emberek jól élnek.



Úgy jön szívemre tettre - vágy,

Ahogyan gond, baj rám talál.



Úgy küzdök én körömmel, vérrel,

Ahogy bánat szánt gonosz éjben.



Úgy örvendezek boldog dalomban,

Ha szabad az ember, s nyugalomban.



De akkor sem kell az álom - ének,

Sejtek, izmok, mind tettre kélnek.



Szárnyal az ember, mint a fény,

S a tett, a vers, örökkön él.





Mosonyi György





Ugye majd... Sokkal olcsóbb lett volna, ha hallgattok az intő szóra! Nem kell széf minden kórházi ágyhoz, ne kötődjetek az Ágneskához. A pénzt, ő bőven megkapta, ez is az adófizetők sarca! De a főhazug, még itt dadog. Hiába kiáltunk: Takarodj!!! A Lengyelek bátrabbak lettek, régi párttagoktól jól elszednek a protekciós javakat, csökkentik a nyugdíjukat!!! Nem tűrnek álláshalmozást, gátolják az adó - szétfolyást. Itt még tömik őket nyakra-főre, fosztják a mát, viszik a jövőnket! Az udvarról 4X4-es szoba nyílik, nincs levegő, ha a kilincs nyomódik. Szemben ablak, jobbra WC, két rendelőajtó összenéz. Tábla jelez 12 községet, hol innen készítenek tüdőszűrő-képet. Itt kellett volna reformálni!!! Nem vizitdíjat szedni, blablázni összezárni, hisztériázni!!! kikerülni, ami szolgálat, mindent bevetni, ami gyalázat!!! Ugye majd megyünk a Lengyelek után!? Ugye nem ténfergünk csüggedten, bután!? Ugye maradt bennünk magyaros virtus!? Ugye megérzik Ki a Jézus Krisztus!? Ugye lesz még Magyar szín az égen!? Ugye szép lesz, ahogy réges - régen!? Mosonyi György
Új Bach-korszak Meg lehet ismételni a Bach-korszakot Európa közepén, demokrácia ürügyén. Igaz, hogy még élek és magamtól "ítélek", de sok-sok hang összecseng, így látnak, tán tömegek. A módszerek változók, az eredmények hasonlók. Itt az idegen erők sújtanak jelent és jövőt. A pénz, a pénz és mögötte, ki erőinket megölte és naponta percek alatt öli, hazug az igazat döfi. Szárnyalj, szárnyalj szabadon, nincs lakat az ablakon! Ha akarsz, hát elmehetsz! Igaz, szárnyad már szegett. Húznak, tépnek százfelé, így állsz majd Bíráid elé. Ha bárkik fel is mentenek, elátkozhat gyermeked. Hagytad, tűrted gúzsban nőni, képes voltál beletörődni az ezeréves magyar sorsba, hol egy-egy Csillag égett ragyogva. De milliók jajveszéke szállt és milliók hagyták el a Hazát! Mert "Haza ott van, hol jog van" Hazafiak ülnek a padokban, nem hazug vezette összezárók, hol naponta nyitnak újabb árkot. Hol megosztanak, összeugratnak és vigyorogva uralkodhatnak, de Karácsonykor ételt osztanak. "Bízvást benn a fősodorban" Nem igaz! De az lehet való és vigasz, hogy változik a világ, s az Ég tekint majd mireánk. Mosonyi György
Új elosztási rendszereket! A bértollnok az alamizsnát dicséri, Te is kaphatsz /ha jó leszel/ ígéri. A Világ ezt el is hiszi, elmereng. Közben halnak. Éhen is halnak emberek. Ha az ember a Világban körbe fut, Látja, hogy egy halottra is haszon jut. Kinek haszon, mennyi haszon? Ki tudja? Nagyon mély a köztemetők ős-kútja. Rossz a mai - a tegnapi - elosztások rendszere, Ezt oldjuk meg a jövőben emberek! Mosonyi György
Új ezer nyár kell! Nem győzöm hajtogatni: 1 000 év múlhat ezen a nyáron túl lehetnénk az üszkös halálon. Itt mindíg volt árulás! Csak néha jött tiszta lángolás. A tatárok kezdték, már itt éltünk. Az Árpádoknak már lassan végük. Kihal az utolsó Aranyág, haloványul a Magyar Világ. Werbőczy jött, utána a török mert Hunyadi se lehetett örök. A hatalom gyilkolta véreink, "lázadó", földműves testvéreink. Akkor már felfedezték Amerikát, népünk közelítette Angliát. De a törököt nem űztük el, kellett 400 év "jó" Habsburg lepel. Nem kellett Petőfi és Kossuth, máig se kell Széchenyi, a vasút. A Habsburg a Balkánra tört, ezzel millió Magyart megölt! Trianon miatt máig vérzünk, és még mindíg hazugokat dícsérünk!? Úristen! Ki Vagy az Égben! Tanítással segíts e népen! Ne higyjen újra a rágalmas szóknak, a szegényítőknek, hazug-gazdagítóknak! Úristen! Ki Vagy az Égben! Segíts a Magyarság Nemzetének! Hogy ami jobb, azt kövesse! A hazudozókat mind megvethesse! Aki kiszórta Őket a Gyárból, a Kórházból, az Iskolákból! Aki teszi, rakja rá a terhet, a gazdag javára mindent elszed. Aki pazarol vérrel, pénzzel, vagy ájtatos, halk szemrebbenéssel, ne azt kövesse! Legyen polgár! A történelemből tanuljon már! Az ezer évnek mindíg volt átka, kicsiben itt van e mai pohárban. Ha kiittad, meghalsz örökre, feletted hollók köröznek! Ha földhöz csapod az árulás poharát, így boldogulsz, így nyersz jobb Hazát!!! Mosonyi György
Új hét van... Új hét van. Újra kezdünk, de szombatot, Őszödöt nem felejtjük! A keserűt, mi minden megértjük, de a mértéktartást reméltük. Minden ok megvolt a tüntetésre, nem a rombolásra, csuklya feltevésre! A mi kezünk is ökölbe rándul, a vizitdíjas, Afrikába kirándul. Az éhező, adósságpénzen, aljas hazugságok ködében. A kár az adózón marad, országunk mocsárba ragad. Szolgálat, rend, sehol sincsen, a "rendőr" rácsokat cipel! Néhányat ki is emeltek, de egy egész országot vertek! Kórházat, iskolát bezárnak, verést tanulni külföldre járnak! Akkor kezdődne itt a rend, ha új választás rendet teremt!!! Nem lehet rend, rendetlen fejekkel, meghurcoltakkal, betegekkel. Tönkretett, sújtott családokkal, igaztalan díjazottakkal! Míg hazug a szónok és összezárat, nincs Népszolgálat, van gyalázat!!! Kiengednek bűnözőket, mert 3 év alatt se tudták elítélni őket! Hová megy a pénz?! Milyen rend ez a "rend"?! A rendszerváltás, csak ennyit jelent?! Van önkormányzat, ki kever-kavar. Follyon be a pénz, de hamar! Kutyák, macskák szétrágják a zsákot. Mi változott, hol a szemét is világol?! Mehetsz Ponciustól, Pilátusig; háromszoros emelés is van itt! Milyen statisztika tükrözi ezt?! Az infláció, maga is elveszejt! Az Ellenzék ezzel itt nem foglalkozik, az érintett maga vagdalkozik. A-tól Z-ig vizsgálni! Itt az alkalom! Mert mitől lenne hazug máig a hatalom?! Igenis! Jogos itt minden lázadás! Csak a szegény sorsa a megalázkodás! Hol az éretlmiség?!?!?! Hol a harang hangja? Panaszainkat az Isten se hallja?! Ha ilyen a "rend", ne csodálkozz! Lehajtott fejjel dolgozz? Imádkozz? Vagy fogadd, hogy: Esküszünk! Harcolunk! Szabadok leszünk! Mosonyi György
Új idők elé... Egyszerűen megnyílt az ég, reánk nevet a napsugár; új életet élhet a Nemzet, tisztább úton, előbbre lát! Egyszerűen elment szavazni. - Polgári tett - és megtette! Hátrább került ezzel a múlt, a jövő tárult fel helyette. Kemény az élet. Kemény marad! De, talán nem sanyargató. Ha ember marad a politikus, a polgár, az ember, az alkotó! Mit bíráltál, nem lehet hibád. Ha gőg lep el, - már véged! Számodra sincs kiváltság, csak szolgálni, szolgálni Néped! Tanulni, küzdve, nincs megállás! Tettekre tett! Így jöhet áldás! Háborúk ellen, a Földünkért. Így tehetünk az emberért, ki bűnhődött, megszenvedett, de jövőt nem válthat szenvedés! A család egyben. Kettőezerben. Az Isten se gondolhatja szebben! Kettőezerben így léphatünk át egy fontos határon. Kárpátok közt új szelek fújnak, és, talán a Nagyvilágon! Új érzéseket a Kárpátok közöt, újakat a Nagyvilágban. Meg kell bízni régiek helyett, a feltörekvő Ifjúságban! Egyszerűen megnyílt az ég! Haladhatunk a napsugárban dolgozva, küzdve, tiszta fejjel. Boldogságunk - most megtalálhat! Mosonyi György
Új jelek jönnek? Új jelek jönnek fel az égre; "Ne vigy minket a kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól!" A Világ-lehazudó hazugtól! Csak az lehet Hazánknak őre, Ki senkit se enged Tubesre, Zengőre! Nem a Kárpátokon kell őrt állni, Csak a csonka Hazára vigyázni! Semmi, semmi hadiszövetségben! Javítani Hazán, Népen, egészségen! Pénzünket pazarolják, Kormánynegyedre adják! Csődben az Egészség! A Holland itt, a miniszter ott! Mikor, már mindent elkapkodott!!! Csak akkor győzhetünk gyűlölet-beszéden, Ha utód, nem uralkodó a nemzedéken! A gyilkost, néven kell nevezni! A sortüzeket, nem szabad feledni!!! A terror, bármikor is volt, A terrorista, még nem lakolt! Ha Nemzet lesz itt, majd él emberül, Akkor, az Ég felettünk, felderül. Akkor tehetünk a gyűlölet ellen, Ha már nem lesz úr a Nemzeten! Ma, hazug nyomán is ömlik a szó. A média, a Rádió, erre való??? A Rádió, szinte használhatatlan! Reklámozás, szinte változatlan. És, ha bárhol van pár perc szünet, Angolszász "daloktól", a fül, már süket! Míg a hazug, "igazságra" tanít, Addig, erkölcsiválság marad itt!!! 2006., az első nagy terror, Azóta is folyik nálunk, valahol! Szerzésben, egészségben, A Parlamentben, gyűlölet-beszédben, Álreformokban, médiában! Az életben, a halálban. Egy tanyán, faluban, városban, országban! Azóta folyamatos a terror! Működteti a diktátor! Miatyánk!... "Ne vigy minket a kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól!" Kérem én; Családostól, talán több mint fél Országostól! Mosonyi György
Új Magyarország?! Szegény Anyám, még elképedt. "Vásároltak telket, képzeld, De csak füvet vetettek És semmit se termeltek!" A dolgok, még jobban erre mennek. A szegények lesznek szegényebbek. Ha gyermek is lenne, ugyan, miből élne? A gyermek ma már, nem az Ország szemefénye. Még nagyobb gond lett az öreg szenilis. Nemcsak gyógyszer kell, de még eszik is! A színész mondaná, hogyha bírná szájjal, Birkózzatok meg a "muszállyal" Néki vastaps járna, meg zöld babér, Ki termel, százat se kap a zöldbabért. A sokmilliárdok meg hová lettek?! Az övé meg, honnan származott?! Aki kérdi ezt - kárhozott! Meg cigány! Meg is szokhattuk ezt mi már. A megkérdezett meg el se kékült, Ha bűn volt is, mára már elévült. Más: "Tetszettek volna forradalmat csinálni!" Nem utólag, annyi mindent kitalálni! Habár volt már egy Ötvenhatban, Most vagyunk újra nagyon nagy bajban. Vezető fejeken megolvadt vaj van. Ha van vaj, van vaj, lepereg. Nem jő ellenünk üdv - hadsereg! Itt van velünk a Régi Gárda, Vigyáz a Napóleonkára! Ki nem is annyira Napóleon, Mint színváltó, csúszó kaméleon! Mert itt hazudni is szabad, Nem kérik számon a szavad. Annyi ígéret, mint a nyű, Alig van ésszerű belül! A bohóc itt sok-mindent tehet, Míg kimondják azt, hogy elmehet! Itt minden csak félig sikerül. A jövő is?! Holnap, majd kiderül! Mosonyi György
ÚJ MOHÁCS Alig van nyoma valami újnak; Ezeréves ős szelek fújnak. Nincs ezer éves mente, ló, a különbség nyilvánvaló. Autó, tőke, repülő, a tudatlanság feltűnő. "Nem szavazok!" "Nem értem!" Ki dolgozna énértem? Mutassatok egy szolgát, Ki életen át is szolgált; Nem hazudott éveket, szolgált szegény népeket. Média. "Színészkedés". Több éves nyerészkedés. Az ország többes csődben áll, a képviselet, csak bazár! Alulról újra lerakni, a BECSÜLETRE alapozni!!! Azon az Ország-épület, hol nem szavazhatnak Nélküled!!! Ha szavad, tetted elveszett, oda a becsületed. Visszahívni! Félre tenni! A bajt nem évekig rejtegetni! A Nép előtt nem lehet titok, mit tízévekre titkoltatok. Alig van nyoma valami újnak. Ezeréves ős szelek fújnak. Ha így megy, nem lehet eredménye más, átkos "új" bűnök. Új Mohács!!! Mosonyi György
Új Rendszerváltozást! Ezer - sóhajok országa. Nem mennek el a szavazásra. Ha mennek, elég Nekik ígérni, Nem fognak gyakran számon kérni. A hatalom öröklődik, Ki nincs benne, csak őrlődik. Ezer - sóhajok országa. Nem volt és nincs is gazdája. Minden szomszéd tartott tőle, Jó földeket szerzett belőle. A határokat hátrább tolták, Nagyobb részünk lett más ország. Ezer - sóhajok országa Rossz sors jár a magyarságra, Ha Anyaország nem bíztatja. Meddig Magyar a magyarja? Az egyke nálunk régi nóta, Hosszú évtizedek óta. Még rosszabb irány, az egy se. Fogy a magyar, egyre, egyre. Ezer - sóhajok országa. A vezetés ezt miért nem látja? Miért nem segít kedvezménnyel, Akár az egyke-nevelésben? Kell a magyar, kell a magyar! Olyan, aki egyet akar: Tartani a magyarságát, Megtartani a hazáját. Nem kell annyit sóhajtozni, El kell menni és szavazni. Megnézni, hogy kikre adod, Jól meggondolt szavazatod. Ne jöjjön a régi nóta, Változás kell, a régi óta. Akkor lehet kis áldomás, Ha lesz Új - rendszerváltozás! Mosonyi György
ÚJ TRIANON Új Trianon fájdalmát nyögjük! Átkos utódok tombolnak közöttünk. Minden jogtalant jogba építenek, külföld-, belföld felé mindent szépítenek. Kordon mögött verik a mellüket, meggyalázzák a Mi Ünnepeinket. Március szellemét palackba visszazárnák, átkos elődökét boldogan visszavárnák. Egy-egy maradékot kitüntetnek olykor, közben minket vernek, korlátoznak sokszor. Ott a milliárdok, ahol ők herdálnak; nem jut túlélés szegénynek, családnak, a Magyar Hazának. Nemzeti Ünnepen a hazugok avatnak, maguk köré sűrű vasrácsot rakatnak. Testüket fegyveres, pénzes csapat védi, Igaz Magyar magát rég börtönben érzi. Eldől, amikor az urnákhoz járunk; amit ők tesznek, az a mi rémálmunk. Lehetne ma is Ady sorra látni: "A csend fog itt mindent megváltani" Készüljünk lélekben a "csend" csattanóra; dolgozzunk, jöjjön el a megváltó óra! A "gyülekezési jogot megsértetted", szól a Rólad írott ítéleted. Hazugabbakat még nem szült a Föld, A Mi Népünk mégis Magyar: a színünk: PIROS - FEHÉR - ZÖLD!!! Mosonyi György
Új választások felé Új választások a láthatáron! Sorsodért most újra tehetsz. Szavazhatsz és véleményed Ezúton kifejezheted. -Ha azt hiszed, hogy mi se' változik, Óriási tévedésben vagy! Megérdemled, hogy akkor legyen Jobb Neked "ha fagy". Súlyos átok, rossz szokás, Hogy sokan otthon maradnak. Nem mennek el és így gyakran Csak kevesek szavaznak. Ám utána maguk között Csépelik az eredményt, Pedig, ha Ők is szavaznak, Sorsuk jobbá tehetnék. Ha sikerül rendes embert Fontos posztra emelni, Fejlődhetünk, kevesebbet Kell a sorssal perelni. -Gondold meg, hogy ki mit ígért, És, hogy mi lett belőle, Ezek szerint ítélkezzél, Pártjáról és felőle. Ha szél vitte el a magot, Ígéretét messzire, Másra add a szavazatod, Te döntöd el, hogy kire. Adott Néked, családodnak, A Hazának valamit, Avagy az a nagyobb érték, Mit magának hazavitt?! Akinek szemébe néznél, Bízva benne-arra tedd Szavazatod! Menj szavazni! Nagy a tét! Szavaznod kell! Szolgálod ezzel a jövőt, Mindenkit. A Hazádat. Hogy végre a szavazóké Lehessen ez a század! Mosonyi György
Újévi üzenet! Kellett ez z üzenet, csak egy hiányzott; Hogy elvigyen a kevésből is valami Álmot. Ezt nem a Polgárnak kellett volna kapni, Hanem "nagyobbak" közt asztalra csapni, Ha van asztal e demokráciában, E mai valóságos Magyar világban! Nagyobb képzettségtől, többet várok; Hogy legalább őrizze a Jót, a Reményt, az Álmot. A Sándor-palotától, a Nemzet-fiáig, A széles Hazától, a Nagyvilágig. Nagyobb a baj, mint Fönt látják. Verebeket látunk, nem sólyom-szárnyát. A verebek puha porban fürödnek, Íly' szózatra megdicsőülnek. Visszaidézve "dicső" arcokat, Fátylat a Múltra. Békés halottakat. '56. és Bartók évforduló! Ha így lenne igaz, az lenne jó! Az lenne Jó! Nyomor és a tisztességtelen Lehet úrrá ma az emberen. Elvisz a szellő, elvisz az örvény, Ha ilyen marad a törvény. Nagyobb képzettségtől többet várok. Hogy legalább őrizze a Jót, a Reményt, az Álmot. Békés, Áldott, új esztendőt kívánok! Mosonyi György
Újra él a Magyar! Többségben, talán, Csak így Hazám! Csak így Hazám! Nemrég, még kordont bontottak, Utána, Orbánt hallgattak, Újra Magyart hallottak! Útelzárók! Sztrájkolók! Tüntetők! Mind Hősök Ők! A hazug addig rikácsolt, Minket, egységbe kovácsolt. Talán, egy verset se írtam volna, Ha nem hazudoztak volna; sorban. Ha nem jő' ellenünk terrorcsapat, Igazunk ott lenne az avar alatt! A hazugság, terror tovább árad! Ne hagyd Hazádat! Ne hagyd Hazádat! A minimum az, hogy nyisd ki a szádat! Utód utódok ámítják a Néped. Elszedik az utolsó filléred, De ők, gazdagodnak, de ők, gazdagodnak! Ők írják - elő, a zsúfol rendelőt Hogy óraszámra szívd ott a levegőt. Ők hegyi palotákban laknak, Onnan koppasztanak. Írnok lett az Orvos! Nem gyógyít, körmöl Ő! Utolsó forintod, vedd elő! Vedd elő! Aki ezt kitalálta, Csak a hasznát látja! Élet? Nem jár Neked! Néki, már készül a kormány-negyed! Új palota sor, Néked, szegény a sors! Nem is Baloldal ez! A harácsoló sebez! Szórja Rád a földet! Küszködj! Vagy a hazug elföldel! Ne légy szamár; Szamár! Magyar lehetsz ma már! Egy zászló alá! Hisz egy a Hazánk! Hisz egy a Hazánk! Mosonyi György
Újra itthon Újra itthon, Örömmel széttekintek, A lenyugvó nap bíbor fényinél. Kirajzolódnak Veszprém tornyai. - Lelkem húrja száz hangon zenél. Újra itthon. Szerető karodban, Egy napra újra eltemetkezem. Megnyugodva szívem, új erőre kapva, A hétfőt vidáman, frissen kezdem el. Mosonyi György
Az Újvilág Amerika! Te Új Világ! Meghagyod -e a Régit!? A háborút, a rémeid az ember már nem érti. A háború, az háború, ember elleni vétek! Amerika! Már vádolunk a háborúk miatt Téged!!! A fény, a pompa az szép nagyon. Boldogság hull az Égből, de túl sok már a szenvedés, sóhaj száll a szegényből. A lehetőség korláttalan, de csupán egyszer élünk! Amerika! Amerika! Ne küldd Reánk a végünk! Japánban már volt rá példa, hogy százezrek mit érnek, hogy asszonyok és gyermekek hogyan érnek véget!!! Amerika! Te Új Világ! Hagyd meg Nekünk a Régit! Hogy élhesse még életét a Föld, és Aki él itt!!! Mosonyi György
UKRAJNA Legfontosabb határos Állam. Vereckén át jöttünk Hazánkba. Miért fáj az Emlékmű, hol hasadt a Szoros!? Ha fájna, miért fáj?! Kérdjük Mi Magyarok! Folyók és tengerek és kincsek halmaza nálad! Ott jöttünk át! éltünk is ott, de elmúlt sok, sok század. Legnagyobb nép és terület; több millión felüli város. A sorsunk is szinte egy; a két Nép szinte halálos páros. A cár! A cár! Ha el is múlt már; Itt is vert Forradalmat. A szovjet Csernobilt adott, millió rosszat. '56. megismételte a hajdani cári önkényt. A haladás győz, bár a hatalomról nem mondanak le önként! Itt is rózsaszín lesz az ég; úgy is mondhatnám: Narancsos! A haladás, a haladás a Jövőnek harangoz! Többszörös lélekszám, többszörös terület. A józan belátás ha átcsap, eltüntetik a hazugságokat, mit kisebb érdek ma áthat. A Kárpátokon innen és túl egy szél zenél, a Béke! És kart-karbaöltve dúdolnánk, Békét mindenki szívébe! Mosonyi György
UNIÓBA? Árvíz, tűzvész, csalások, Rátok hagyta apátok. Össze-trombitált a nép, Soh'se volt itt kék az ég. Csak a pártos gazdagoknak, Akik most is gazdagodnak. Mikor lesz átlagban jó? Tudja a Mindenható. -De fentről beleszólnia, Erre neki sincs joga, Csak, ha lenn jár, idelenn. Rendet, majd akkor teremt, Erre akkor lesz joga, -Ez is demokrácia! Aki sok, - az sokasodjon, Aki tollas, tollasodjon, UNIÓBA? Belépni! Akkor lehet remélni, Ha Isten jár idelenn, Akkor majd rendet teremt! Összetrombitált a nép, Ez így is lesz már végképp, Segített minden náció, Aki itt járt, itt maradt, Mára így lett ilyen jó! Sok vezér nagyobbat mond, Mint a dicsőségünk, Ahány hegykoszorú van, Az - mind örökségünk. Mississippi, - a Rió, Valamennyi kis patak, Ömlik a "szakértő" szó, A "dicső magyar" zuhatag. -Voltak igaz magyarjaink, De senkit se égessen a láng, Hogy hősi utódok vagyunk, Nem volt nagy minden nagyapánk! Ha szeretnénk; ma tegyünk! Így lesz szilárdabb hazánk, Összefogva jó célokkal, Boldogabb lesz unokánk! Mosonyi György
Uram! Irgalmazz nekünk! Óriás lettél Amerika. /USA/ Ám a Világ ma, nagyobb nálad. -Bármekkora lett is a vágyad. Valóssá tehetnél egy álmot: Megsegíthetnéd a Világot! Ez nem lenne a te mai világod. De lejjebb hozhatnád a Mennyországot. Millióknak jutna szebb, emberibb élet, Milliók mondának köszönetet Néked. Nem halna a Földön oly sok ember éhen, Szörnyű háborúban, szörnyű betegségben. -Kevesebb lehetne koldus és dúsgazdag, Akik nyomorban, vagy fényözönben laknak. Millióknak hoznál emberibb világot, Ahol ma még fegyver dübörög és lángol. Könnyebb lenne hozni, még keményebb átkot, Fel tudnád perzselni, az egész Világot. Terrorizmus ellen küldöd a sereged, A bűnt, terrorizmust, otthon is megleled. A képlet egyszerű. A szegény - a gazdag Kövült ellentétek - innen is fakadnak. -Sereged Keletre olyan gyorsan halad, Otthon egyszer, szemben találhatod magad. Azért írok rólad, ma Te vagy a nagy ÁSZ! Tőled függ a Sorsunk, hogy Te mit csinálsz! Majdan fel - felnőnek más - más Világrészek, -Államaid is jó fejlődésre készek. Kár jósolni sokat, szőni szép álmokat, Népeink javáért most tehetnél sokat! Seregeket vertél, háborúkat nyertél, Gyarmatokat számoltattál fel! Megmutattad: Népek sorsa érdekel. Áldozatot hoztál. Emlékműved ott áll, Ahol íródik a Nagy Történelem! De más idők jöttek! Béke kell a Földnek! Ne a nyers Hatalom törjön lépve, döngve, A Békére átállni! Erre fogunk várni! Lángot lobbantani; szítani, már tudunk! Nem ez a mi utunk! Nem ez a mi utunk! A Tüntetők! A Hősök! - Mindig tesznek! A behódolók, szolgák - mindig vétkeznek! Szenvedve, lángolva jöhet el végzetünk, Avagy szólunk! Teszünk! Reménykedünk! Óvd meg a Földünk! Életünk! Minket segíts Urunk! Teremtő Istenünk! Mosonyi György
URAM! Segíts! Könyörülj! Adj tanácsot! El kell fogadnunk a hazugságot? El kell fogadnunk az elkövetőt? A többéves munkakerülőt? Vezetőnk lehet? Köteles vagyok Elfogadni egy hazugot? Ki tőlem pénzt kérni soha ne merjen! Tenálad is Bocsánatot nyerjen? Tervet ismertessen; országosat? Szegényt sújtson; segítsen gazdagokat?! Itt se protestáljunk? Vallástalan vallást szolgáljunk? Akkor miért a 10 parancsolat? Csalója adhat 10 (tűz) parancsokat? URAM! Segíts! Adj tanácsot! Ki érdemel minálunk virgácsot? A legdurvább "demokratát" már döngeti! Ne én mondjam! Te mondjad meg neki! Engem lecsuknak szolgái a hazugnak! Nekirontottak, Igaz Magyaroknak! Mellébeszélnek, hazug Bérnokok. Segíts URAM! Egy Ország sír, zokog. Látjuk, hogy tüntetnek Ünnepi sorban; 10 bérenc búvik, 1 átlátszó bokorban. Nem volt ünnepünk! Nem ünnepelhetünk! Segíts URAM! Segíts! Vagy elveszünk! Országra - Világra szövik a HÁLÓT! Vakká butítják a látva - LÁTÓT! Fél évszázad elmúlt; nem volt Ünnepünk! Segíts URAM! Segíts! Vagy elveszünk! Mosonyi György
U S Ne ingereld a sérült oroszlánt, Amerika! Mert a Világ bánja. Diplomáciázol, míg eljutsz A Balti Orosz határra? Régi módszer, nem méltó hozzád, Hisz még mindig nagyhatalom volnál. Ma -figyel az ember, nem üveggyöngyért Ad kincseket, És a béke ellenében, semmi értéked Sincs neked. És senki másnak! Béke kell végre a Világnak! Feszülnek erők szerte - ellened, Nem új ellenfeleket kell keresned neked! Például a Palesztinok: Hazátlanok. Kis közösségekben kiszolgáltatva Élnek, de erejükkel hozzád is elérnek, Mert nincs joguk nemzetként élni, Hogy ne kelljen tőlük senkinek se félni. Ki éltet ad a honért, nem semmi nép! Nékik is jár az egyenlő esély. Ne dicsérd túlságosan magad, Filmjeid nap, mint nap bemutatnak. Ami bűn nálad is megterem Túlmegy az erkölcstelenségeken, Mindig van robbanás, lángtenger, Még a gazdaságra is rámentek, Idegennek kell olykor pirulnia, Erre tartana a demokrácia!? Elég lenne kevesebb fegyver, Mert békében akar élni az ember, És amit javaslok néked: Ne kreálj újabb ellenséget. Az új hatalom most bekeményít Ezzel nem őrzi meg a régit, Előtte is volt sok hazugság, De talán tiszta volt az ország, Most fogalmunk sincs, se Neked: A keménység hová vezet. Most nem lehet már más reménység: Béke! És csökkenjen a szegénység! Mosonyi György
US Army Marcangoló fogait mutatja, Túlerejét, ki-, kimutatja. Senkit se talál Túl nagy falatnak; Járt Japánban. Minden Óceánon. Fegyverkezne, A Világűrben is; A Kis-hamis! Habár, őnáluk Szavaznak is! Hogyan is van ez?! Ennyi háborút akarnak Amerikai emberek?! Európában nagyot tett! Verte a nácikat, A Hitlert! A "D nap" előtt, Le a kalappal, De Gorbacsovot Jól átverte; Nem szerelt le, Nem szerelt le! Atomtöltetei itt Vannak! A NATO, azt csinál, Mit az USA-ban Akarnak! Az Észak - Atlantiak Határai már, Afganisztánon Túl vannak! Ki merne szólni, Hogy Hohó! Orosz ellen kész A harapófogó! Sok már a baljóslat; Egy háború, már Világvégét Is elhozhat!!! Nagy felelősség hárul Az USA Népére! Vegye már észre! Vegye már észre! Mosonyi György
Az USA meg van fogva?! Talán az USA meg van fogva!? Talán már a háborúk foglya!? A béketeremtésre nem tud visszaállni. Nem tudjuk, ők se tudják kivárni. Ráállt a hadi termelésre, nem gondolt időben a leszerelésre. Talán az USA meg van fogva!? Talán már a háborúk foglya!? Ha visszanézünk régi időkre, a béke - háború felmérőkre, egy, egy iskolás dolgozatra: Pusztul, ki időben abba nem hagyja! Vietnam, még csak-csak "elment" Otthagytak mindent; sok millió embert! Az olaj kellett, de nagy az ára! Óriás teher, óriás országra. A "Fahrenheit" is mutatta, a bajokat néha máshol kutatta. Van pofon, mit sajnos le kell nyelni; a békés jövőt kéne megnyerni. Ha fáj a pofon, néha rá kell hagyni; A háborút mégse szabad folytatni. Válság jelek nagyon mutatkoznak. Mi ma lehet, tán nem lehet holnap. A kínzásokat Bush elfogadja! Ő a demokrácia"atyja!?" Ez az ő demokráciája! Ez ellen mi nem akarunk tenni, de a sajátot másra nem kell eröltetni. Amerika, rég az igéret földje; mára daktiloszkópia köllhet! Kis- és nagy válság, a pénzekért. Talán holnapra ideér!? Dolgozni, tisztán látni! Nem klánokat, birodalmakat szolgálni! Aki kínzásokat megenged, nem érez azzal, aki szenved! Milliárdok szenvednek, halnak, a nagyhalak milliárdokat felfalnak! Nem lehetne visszacsinálni!? Új- és új háborúkra kell ma is várni? Békét várunk Amerika tőled! Élni akarunk! Élni a jövőnek!!! Mosonyi György
USA terror Ne járasd le a D napot! Hátra arc és jó napot! Európában nincs helyed. A régi rakétákat viheted. A SZU rég leszerepelt De fogta magát és leszerelt. Te itt hagytad a bombákat Drezdát oktalan szétbombáztad. Hirosima! Nagaszaki! Ki Európából! Ki! Ki! Ki! Forgatod a szemedet, Tönkreteszed a természetet! Rakétákat Európában? Tubesre radart a mi Hazánkban?! Irakban miattad foly' a vér Az olajért a pénzekért! Te békeangyal! Ördögi! Ki hazugságon őrködik Nem egy vers; Enciklopédia Se képes felsorolnia A bűneid, a bűneid, Miket elnököd végbevitt. Európában nincs helyed! Bölcsőnk ez. Ugye emberek? Ne atom legyen a sírunk itt Húzd vissza, ördög-mancsaid! Csehek! Lengyelek! Emberek! Ne engedjetek! Ne engedjetek! Elég a baj! Több ne legyen! S a csehen se lengyelen. Béke kell! USA távozás. Nem ördögi szemforgatás. Fogjatok össze emberek! Földek, szelek, nagy tengerek. Mosonyi György
Utak, hidak, sínek, ... tojások Mindenki ahhoz mérje magát, Hogy szegény az Ország. Évtizedekre csináltak, Iszonyú adósság-csapdákat. Senki felelős ne építsen nagyobbat, Mert nem tudni, lesz e mit ennünk maholnap!? Az öndicséret, mindig is drága. Ha neked van, háromnak nincs, gondolj az embertársra. Ne dülleszd a melled! Fő a szerénység! Nem kormánynegyed, de kisebb szegénység! Egészség témában, kell a csúcskivitel! Hogy ne pusztuljunk annyian el!!! Mit kiizzadott a Nép; kihasználni! Felelősséggel! Nem handabandázni! Ha elküldted magad is; el; a világűrbe, Még benne lesz hazánk, az itt hagyott nagy zűrben! Ha kint maradnál, nem hiányoznál nékünk! De, ha mégis, akkor majd visszabérlünk, Ha nagy hazugságokra lesz szükségünk! Szárnyvonal. Szárnyal a képzelet! Visszabérelni! Mit fel nem szedtetek! Hatalmas híd a dombon át! Meg ne kerüld a dombocskát!!! Gyönyörű nagy híd a Dunán át! Honnan jő? Hová megy? Eddig még, sehová!!! Az M0-sal is mit pepecselnek! Nem Gellért téren Metró! M0-ás kell a pesti embereknek! Mielőbb kikerülni az óriás-dugót! Csökkenteni a kényszer-károsítót! Nem Kálvin tér, de Boráros! Ne legyen össze-vissza fúrva a Belváros!!! Az M0-ás a fontosabb! Visegrád-Pécs; Visegrád- Debrecen, a Fővárost kikerüljék! Ki utat, hidat elzár, mert buli lesz, Ha csak ez indokkal; kártérítést fizet!!! Nem elég, ha épül 100 autópálya! Mennyibe kerül majd, a fenntartása!? Harsoghat éjjel, nappal a hazug szózat! Én, megértem a tojásdobálókat! És, gratulálok a tojáskapkodóknak! EU szabványba be kell venni. Díjakat kitűzni. Versenyezni! Reform előtt mind, mind magához térjen! Gondolkodjon! Tervezzen! Szervezzen! Azután beszéljen!!! Munkát! Kenyeret! Ünnep-verő! El veled! Mi lehet az Ünnepünkkel!? Míg játszanak az életünkkel!?!?!? Mosonyi György
Utca-zenészek - politikusok - Szép itt az élet... A népnek már semmi se hiányzik, Csak a szegény - népzenészi vizsga. Nyomoroghat, zúgolódhat váltig. Nincs pénz. Nem jönnek a katonák vissza! Csatlósok voltunk. A nyalás már nem áldozat, Ki nem száll meg országot, Az terroristát támogat! Ha politikus népére hallgatna, Visszahívna minden katonát! Kit nem az ENSZ küldött oda, A posztról visszahívná önmagát! Csak az vezessen, aki feddhetetlen. A szabadságról bármi sok szó szálldos, Múltbéli politikus SOHA! És senkit ne vezessen milliárdos! A milliárdos üljön be a klubba! Ne képviseljen nyomorult szegényt, Mindenki csak sajáthelyzetéről és Jövőjéről mondjon véleményt! Különben egyszer még megeshet, Szegény kerül a milliárdos klubba! Rendelkezik: szétosztom pénzetek! Ti szegényként, kezdhetitek újra! Mosonyi György
Utcán Ezerszer összevillant már szemünk, Mindig mással. Lefutott rólam tekintetük, Unatkozással. Mind szép nő volt, csak Szigorú revizor. Ez már kissé szomorkás, De bizony. És mégis, mégis él reményem, Folytatom. Az újabb szép szempárt Fürkészem, kutatom. És egyszer összevillan majd Szemünk, a drága lánnyal. Csillog majd reám szeme, Odaadással. Csoda nő lesz, és szigorú, De bizony. Mert csak engem tud szeretni, De nagyon. És én se nézek hát senkire Soha már, Hisz' boldogság csak Őnála, Nála vár. Mosonyi György
Az Ügynök élete... Nehéz az ügynök élete. Talán; Eléri végzete. Talán, kudarcok sora éri... Mire sorsa beéri. Talán, talán! De, könnyű is az élete. Hosszú a nap, ha él vele. Talán, itt lel a boldogságra, Szeretetre, szerető családra. Talán, talán! Könnyebb az ügynök élete, Ha tudja, hogy segít vele másokon. - Itt mindenki rokon. Célunk: kevesebb gond az arcokon! Hatalmas, erős család tagja. Szeretheti, apraja, nagyja. Talán, talán... Könnyű az ügynök élete! Egy egész világ van vele! Kik gondolnak messzi jövőre; Volt-, tán lesz 7 szűk esztendőre. Talán, talán... Emberek, kik meg nem halnak! Utódokban, lelkekben, itt maradnak! Segítve, jobban startolhatnak, Nekik, már könnyebb ezzel a holnap! Kik hálával gondolnak rája; Jótevőre, Anyára, Apára... Talán, talán... És nem csak talán! Ez nem talány! Ez rendre halad, mint nap az égen. A fény ismét áttör a sötéten. Tavasz virága áttör a havon! A tél, sohase győzhet a tavaszon! Ezt most tesszük, de vártuk régen! Csak tedd a dolgodat! Okosan! Szépen! Mosonyi György
Ügynöki múltamból A vigécek a vigécek, Azok ám a vitézek! Nem akartál tőle semmit se venni; Mára nem tudsz nélküle meglenni! A vigécek a vigécek, Azok ám a vitézek!!! Mosonyi György
Ünnepek Bombák hullottak az égből Karácsonykor - Krisztusunk! Tudja az ember, hogy merre visz A Te Utad, a mi utunk?! VII Henrik utódaim Kik uralják Amerikát, Tudják azt, mi az EMBERI, A jóérzésű Nagyvilág?! Még nem pufogtak el a petárdák, Még bármikor elveszhetünk Azoktól, akik nem tudják, Hogy miattuk - mi is szenvedünk. Hogyan néz reánk a Világ, Mert fegyver dörög, hol száll a dal: A mi Prófétánk megszületett! Hirdeti Égi-, Földi-kar. Hirdetjük a szeretetet És elpusztítjuk a népeket, Elrabolunk az Élettől Küzdő, de békés éveket. Még készenlét dúl Amerikában, Hogy megtámadják a népeket, De hull a bomba más népekre, Elnyomva Karácsony-éneket! Bocsáss meg nékik Jó Urunk! Nem tudják, mit cselekszenek. Homály vakítja saját tettük, Nem érzik a szeretetet, Bocsáss meg nékik Nagvilág! Kik szenvedtek, éheztek, haltok, Reméljük: bosszút álni miattuk Mirajtunk - sohase akartok! A terror ellen egy-egy országban Bomba robban és egyre megy, Mitől pusztul ez az ember, A szólam győz ünnepen. Bocsáss meg mindent Békés Isten! De, csak itt tart ma az ember, Akkor lesz igazi ünnep, Ha békén él és szeretetben! Mosonyi György
Üres papír - kapcsolat Ha küldesz képeslapokat, nem jelent túl sokat. Jelentheti; üres papír ez a kapcsolat. Írhatsz akármilyen jókívánságokat. Ha csak ennyi, üres papír ez a kapcsolat. Jelentheti: eddig tart a lelkiismeret. Bármit jelent, ha csak ennyi, ez nem szeretet. Mosonyi György
Ütött az ÓRA! Ütött az óra A riadóra Dob pereg! Kész a csatára A SEREG?! Az ország Jöjjön velünk! A Gyurcsány Ellen tüntetünk! A hazug ellen Keresztes vitézek! Jó magyar Népek! Itt a kezünk! Fogjunk össze! Tartsatok velünk! Csak addig Hagyjátok Ott a munkát; Sztrájkolni! Tüntetni! Míg itt a Gyurcsány! A HAZUG! A Nép nyakára Ültethető Gyurcsány Hazug zsarolása? Csak addig tüntetünk, Míg él Nemzetünk! Míg Gyurcsány Ellenére is megélhetünk! Ütött az óra! A riadóra! Dob pereg! Kész a csatára A Sereg! Az utcára megyünk! Tüntetünk! Míg Gyurcsány Réme, már Nem lesz velünk! Mosonyi György
Üzenet Téglával írom versem; Betonból újkori mesét. Himnusz hangokkal Áraszt el kertem. A hétvége, Egy-egy költemény. Kevesebb rím kell És fennkölt óda. Turista szól: Hallgatják sokan, Hogy él a távolban Az ember. Hol élnek nehezen, Ki a gondtalan. Folytatódik a Réges-rég szokás; Ki visszajő', Elmondja, ott milyen. - Forog a malter - Nő a vakolás. Közben beton köt, Kék acél izen. Drótháló kúszik. Kerítés feszül. Gyom ritkul, Keserű füstje száll. Amíg az élet Gyakran nehezül; Zöldell a kiskert, A hétvégi ház megáll. Ha lakás nő, Ott apraja-nagyja A szélesre táruló Családnak. Forr a munka, Mint a tiszta bor. Egyike ez, Az igaz csodáknak. Újra gyarapszik A kétkezi munka. - Bár computer kattan, Villózik a jel; Nem a szóvirágot, A szerelést értjük, - Odébb a mester, A kezünk van közel. Ne mond, hogy ez nem A ma költészete! Hogy csak a szavak Álomképe szép. Ha csinálsz valamit, Jól és hasznosat, Benned, körödben, Verdi is zenél. Ne keressetek Megszokottan, halkan Duruzsoló tűzhelyet. Rímeket, lombot, Madár-trillákat. Amit alkottunk, Az is üzenet! Üzenet, vers, zene És dallam. Költemény, Mily’ szép csak az lehet. - Így ír millió költő Ma, szerte; Anyagba, kertbe Öltött verseket! És a béke ott leng A kert felett. Anyagba öntve, mit idő se felejt. Fénylő kertekkel, Piros háztetőkkel; Ki jössz utánunk, Így üzenünk Neked! Nagy költők kezében, Fegyver is volt a vers. Előttetek mind fejet hajtunk. Nem lángverssel, De építve, rendületlen Utatokon előre tartunk! Mosonyi György
Üzenet a határokon túlra Üzenjük az Anya-országból, Maradjatok továbbra is Magyarok! "Ha a mennydörgős mennykő csapkod is" körül, Legalább a jövőben lehessünk szabadok. Ezer év elszaladt a magyarok fölött, De sokan halljuk még a bilincs szavát. Legalább 600 év, míg láncra voltunk verve, Máig se élhetjük életünk igazán. Mi vagyunk az oka, ha ilyen a sors. Bátrabbaknak, szívósnak kellett volna lennünk. Akkor talán Ti is határon belül vagytok, Nem fogyó nép hangja zúg felettünk. Láttátok 2004. december 5-én Újabb szégyent fröcsköltek reánk. Riogattak töltelék-szöveggel. Azt sugallták: nincs Nemzetünk, Hazánk! Magyar, a Magyarra mondott új NEM-et! Nem külső hatalom, mint Trianonnál. Magyarnak nevezett elavult erő, Pénz, hatalom néki a szentséges oltár. Én azt hiszem, hogy Szent Oltár a Nép! A Magyar Testvér. Az Úr-gyermeke, Aki Hozzá szólna; tisztelettel tegye, Mielőtt Hozzá megy, saruját oldja le. Elszakítottnak - testvéri ölelés! Kívánjuk: Éljen - benn - tovább a Hit! A Hit, hogy bármilyen a múlt, a jelen, A Jövendő mindőnk dicsőbb utakra visz! Mosonyi György